Dear Prudence Sadie Hozzászólásai

A 2016- os Jameson CineFesten láttam a film premierjét és egyből beleszerettem, azóta is a hatása alatt vagyok, ezért nagyon köszönöm a feltöltést, újra és újra megnézhetem így! Első blikkre meglepett, hogy vígjátékként is kategorizálva van, de mivel nagyon életszagú alkotás lett, nem köthetek bele abba, hogy a valóság is tartogat számunkra komikus pillanatokat és valóban túlzás lett volna drámának beállítani, mert rendszerint a tragédiára asszociálunk ilyenkor. Felemelő film és elragadó érzelmi hullámvasút. Nem tudtam, hogy ennyire nekem való lesz, amikor beültem a vetítésre teremőrként de már a programfüzetben felkeltette az érdeklődésemet, hatalmas vágyam úgy élni, mint a főszereplők (mivel nem fogok spoilerezni, csak annyit mondok, hogy hétköznapjaikat tekintve saját vegán életvitelem miatt egy apró eltérést leszámítva). Színészileg, rendezést tekintve, a vágástól az operatőr munkáig és világításig, mindenben toppon van. Briliánsan tanulságos. 

Sziasztok!

Köszönet a feltöltésért! Nagyon vártam már ezt a filmet, most meg is nézem itt, de érdekelne, hogy Magyarországon adták- e mozikban, vagy nem fogják, esetleg még ezután lesznek vetítések. Tud ebben valaki segíteni? Első sorban a kisebb filmszínházakért és művészmozikért rajongok, na meg az otthon kuckózós élményekért, de kedvenc színészem szerepel a filmben és őt még nem láttam moziban, így a CC- k is szóba jöhetnek. Előre is köszi, ha tudtok informálni!

Két különböző irányzatú zenei világ szerelméből létrejött egy csoda, a film számomra azt jelenti, hogy a zene maga az érzelem megformálása egy nemzetközi nyelvben, egy erős kapocs, a lélek kivetülése. Felemelő és megindító film.

Precíz alkotás, a kameramozgás kifejezetten hatásos, szépen dolgoztak a fényekkel és a képkockákkal, a történet 10/10, főszerepek kifogástalanok, fantasztikus film lett.

Számomra kettő az egyben film. Az egyik halmazban a legromantikusabb, béke- és boldogság szigete, a másik halmazban legtragikusabb szívszaggató, de mindenképpen az egyik leggyönyörűbb film, amit valaha láttam. Úgy éreztem, hogy amikor a fellegekben repkedek, akkor visszahúznak és rugdosnak a földön és mégis hatalmas élmény volt. Hol a boldogság, hol a fájdalom miatt sírja el magát az ember de mindenképpen sűrű érzelmi skálát csikar ki. Zseniális a zenéje! Kifogástalan képi világgal és operatőri nézőpontokkal.

Nagy kedvenc filmem és igazán örülök, hogy az újabban feltöltött videómegosztók között már vannak olyanok, ahol nem késik a film hangja de annyira szeretem, hogy régebben még így is megnéztem többször- meg van VHSen de lejátszóm már nincs hozzá. Mind az ifjú újságíró, mind a rock múzsa, mind pedig a zenészek és manadger szemszögéből teljesen életszerű alkotás, visszaadja még ma is a színfalak mögötti világot de a 70- es évekbe visszarepítve még ütősebb.

A főszereplő teljesen átélte a karaktert! A történetben pedig minden karakter helyébe bele tudtam élni magam, Izgalmas film, érzelmileg is megtúráztatott a nyomasztóbb és a felemelőbb pillanataival, amiket precízen iktattak be. A leírásban elírták, mert nem Niki hanem Ricki vagy Linda. Tetszett, hogy a zenei háttérre is odafigyeltek, apró információkat hintettek el ismertebb előadókat említve és a koncert és fellépés jeleneteknél nem nagyolták el a hangzásvilágot. A két főszerepet pedig valóban anya és lánya alakítja, igazán hitelesek.

Kifogástalan film. A rendezőnő mindenre odafigyelt, a színészek maximumot nyújtanak és helyes forgatókönyvből dolgoztak. A diszletekkel hihetetlenül kreatívan bántak és egyes jelenetekben szereplő koreográfia azt az érzést keltette bennem, hogy szívesen megnézném színházban is ugyanezt a történetet. A Beatles dalokban szereplő nevekkel mosolyogtatóan bántak, jók az átkötések dalokban és maga a sztori is bír jelentősebb mondanivalóval.