NGábor Hozzászólásai

Végre egy emlékezetes mozit láttam.  A film nagyon bonyololult, végig figyelni kell, hogy minden részlet a helyére kerüljön. Jönnek a csavarok, a történet egyre fordulatosabb, és ez nem kis feszültséget teremt. A  sci-fi noir abszolút jó cimkézése a filmnek, a hangulat végig ezt idézi. Álomszerű, szomorkás, nyomasztó, mit a jól megkomponált zene csak kihangsúlyoz. Igazi felüdülés volt megnézni a sok netflixes moslék után. Aki egy intelligensebb, eredetibb filmre vágyik, nyugodtan próbálkozzon vele.

Amint az várható volt, a kritikák csúnyán nekimentek a filmnek. Hitchcock után fimre vinni ugyanazt a történetet sohasem didalmenet. Mivel én még nagyon régen láttam az "eredetit", nem emlékeztem semmire belőle, így elfogulatlanul néztem meg. Tetszett a film hangulata, kellően rejtélyes volt torténet, nem volt gondom a szereplőkkel sem. Ha nemrég láttam volna a '40-ben kézült mozit, valószínűleg én is kritikusabb lennék az újjal. Így viszont nem éreztem csalódottágot.

Félrevezető a "misztikus" jelző a film adatlapján.  A dráma és életrajz inkább helytálló, ha mindenáron cimkézni kell. De leginkább csak egy szép film munkáról, soha fel nem adásról, barátságról és megbocsátásról. 

Amikor azt gondolná az ember, hogy a csavaros thriller kategóriában már nem lehet újat mutatni, akkor rendre jön egy film, ami mégis hozzáad valamit a műfajhoz. Ez történt most is. Sikerül bizonytalanságban tartani a nézőt, ügyesen egyensúlyoznak a készítők, hogy ne lehessünk biztosak abban, mi is a valóság és mi nem az. Sajnos az árulkodó eredeti címből (Fractured) egy idő után így is sejthető, hogy mi a helyzet. Tetszett, kiemelkedik a hasonló témájú filmek közül.

Időutazós film sok paradoxonnal, logikátlansággal, ahogy ez már lenni szokott a hasonló történetekben. Nincs is ezzel semmi baj, ha valaki szereti az ilyen témájú mozikat  - mint pl én - az könnyedén szemet huny a logikai lukak előfordulása felett.  A nyomozási szál izgalmasnak mondható, de az egész semmi újat nem tesz hozzá az idóutazós sztorikhoz, A történet felhúzását erre a fajgyúlőlet-dologra viszont kimondottan szerencsétlennek találom, ettől rettentő erőltetettnek túnik az egész. Egy eredetibb magyarázattal kerekebb lehetett volna a film.

Érdekes, hogy több kritikus is ajnározza a filmet, volt, aki egyenesen a Star warshoz hasonlította. Nekem ez lett volna az utolsó párhuzam, ami eszembe jut... Ezt csak valami sznob attitűdnek tudom felfogni, miszerint ami ennyire low budget, az csak jó lehet, hiszen ez hozza ki igazán a kreativitást. Hát én nem éreztem semmi ilyesmit benne. A szépen fényképezett dzsungelben játszódó minimáltörténet nem nyújt semmi olyat, amit innovatívnak lehetne nevezni. Az üvegketrecbe zárt, rózsaszínre festett maszkos figurát meg tényleg nem értettem, szerintem a film készítői sem... Ezenfelúl nem tudom elképzelni, hogy a közelebbi-távolabbi jövőben bármilyen lecsúszott kincsvadász is ilyen, régi nehézbúvár ruhának kinéző nevetséges szkafanderben rohangáljon. Ez nagyon fapados volt...

Kapkodva váltogatott helyszínek, sok szereplő, rettenetes mennyiségű nyíló-csukódó ajtó, de a várt feszültség csak nem jön. Mint amikor helyben fut az ember, fel lehet pörögni, de nem jut el A-ból B-be. Így van ez a filmmel is, az egész szinte elvész a részletekben. Ezen sajnos a másodrendű látvány sem segít. Aztán a végére persze valamennyire összeállni látszik a mozaik, de addigra már egyetlen vágyam, hogy mehessek aludni...

Azért nem lesz mindenből arany, amihez a spanyolok nyúlnak, de eléggé rendben van a film. A befejezés nagyjából sejthető a történet kétharmadánál, ezzel együtt is jó, kerek a sztori. Nem állnak bele a morális kérdések boncolgatásába, amelyek óhatatlanul megfogalmazódnak a  nézőben, inkább az érzelmi szálon van a hagsúly. Jó a film, de semmi olyan nincs benne, ami emlékezetessé tehetné.

Tudom, ilyenkor azt kell(ene) írni, hogy az új feldolgozás sehol sincs a régihez képest,, etc, de azt kell mondjam - természetesen az 1973-as eredetit tiszteletben tartva - nekem ez is tetszett .Jók voltak a színészek, az izgalmi faktor is a helyén volt, annak ellenére, hogy kevés az eltérés a két film cselekménye között. Kedvem támadt elolvasni.

A negatív véleményekkel - miszerint a film nagyjából szembeköpte a az eddigi Predator szériát - nem nagyon lehet vitatkozni.
Eltűnt az edigi részeket jellemző fenyegető, baljós hangulat, maradt egy ostobán vicceskedő történet, némi buta moralizálásssal
keverve, olyan kínos poénokkal amelyeken kb egy befejezetlen nyóc' általánossal lehet jót nevetni. Az egyik csúcspont  tudósnő,
akinek a harcértéke egymagának nagyobb, mint egy különítmény elit katonánk... Azért a film megtekintése után 
nem maradunk tanulság nélkül: Hiába jön ide valami gonosz, idegen civiláció millió évvekkel fejlettebb technológiával, esélye sincs,
ha szembetalálja magát egy tökös jenki katonával, akinek az M16-os karabélyából sosem fogy ki a lőszer. Tényleg tagédia a film...

Nincs mit. :-) 

Ugye az Oldboy óta tudjuk, hogy a Koreában nagyon tudnak filmet készíteni, 
ez is sikerültebb darabok közé tartozik. Természetesen az előbb említett film nagyságához nem ér fel,
de az a csavar benne... az tényleg hatalmasat üt. Nem igazán misztikus thriller ez, inkább dráma,
de annak nagyon megrendítő. Lassú kibontakozású, vaslogikával felépített, talán az utolsó harmadban kissé elnyújtva.
Bár több hasonló film készülne...
 

Meglepően jó.Nem is annyira a sztori fogott meg, hanem a filmből áradó, Lovecraft-történeteket idéző hangulat.
Egyre inkább meggyőződésem, hogy a jó filmeket nem az amerikai alkotások között kell keresni.