Egy hurrikántámadás közepén vagyunk, az egyetemi úszóbajnok Haley (Kaya Scodelario) nem tudja telefonon elérni az úszókarrierjében edzőként is fungáló édesapját (Barry Pepper), márpedig az valahol épp a hurrikán közepén lakik. Fittyet hányva a közelgő vízveszélyre és a hivatalos tiltásokra, Haley visszaautózik a szülői házhoz, hogy egy csomó keresgélés után megtalálja elalélt édesapját a pincében. Sajnos, nem olyan könnyű felvonszolni a törött lábú öreget a lépcsőn, mert kiderül, hogy aligátor tanyázik a pincében. Nem is akármekkora. És nem is egy. A dolgokat súlyosbítja, hogy egyre nagyobb hozammal szakad az ég, ezért a pince hamarosan fel fog telni vízzel. Semmi új nincs tehát a nap alatt, a jó öreg „ember a természet ellen”-felállást láthatjuk, ahol a folyó elfoglalná régi medrét, az aligátor pedig régi lakóhelyét, az ember viszont – ahogy egy igazi patetikus amerikai filmtől el lehet várni – megvédi az általa a természetből kiszakított részt, bármilyen hatalmas veszteségek árán. Spoilerezni sincs amit, annyira alapvető a sztori, de hát ennek a filmnek nem is ez a lényege, hanem az ügyesen épülő feszültség, na meg a mindig tökéletes pillanatban és hangerővel bevágott jump scare-ek, amiktől tényleg fel lehet ugrani párszor.És a feszültség tényleg ügyesen épül, ha a CGI néha nagyon nem is stimmel a filmben (konkrétan vagy két snittben borzasztóan látszik, hogy az aligátor csak úgy oda van montírozva, és a színésznő elég bénán próbál elugrani a semmi elől). Ami viszont tényleg nagyon bravúros, az az, hogy ebből a kevés színészből és effektíve egyszem helyszínből – mondjuk ki, kamaradrámából – milyen sokat ki tudtak hozni. És még a body count sem parodisztikusan nagy: prédaként elhulló töltelékemberből is összesen 5-6 van mindössze. Bombasztikusan látványos nagyjelenet sincs benne, tehát a hurrikán közepén szotyogó aligátorokra sem kell számítani (sajnos), de azért az a kevéske money shot jól működik, és ebben – a számítógéppel létrehozott hüllőn kívül – nagy szerepe van a jószerivel ismeretlen Kaya Scodelariónak, aki egy-egy másodpercre simán elhiteti velünk, hogy ennyi és ekkora sebesülés mellett is lehet versenyt úszni aligátorral.
Hát ez a film a pulzusomat nem emelte meg az tuti,ez csupa ellentmondás,nem is tetszett egy csöppet sem...SPOILER Pl. a padlo burkolatát ezek szerint csak is kizárolag felülröl lehet át törni,és ásoval aligátort ölni a vízben???na ne má...Az autokat sodorja a víz mint a tollat,de föhöseink lába gyökeret eresztett,mert rájuk nincs hatással a folyo,és azt ne is mondjam hogy a föhösünk ráadásul valami aligátor harapás gátloval rendelkezett,mert bizony vele nem tudtak mit kezdeni a krokik...és még sorolhatnám.
Van egy régebbi krokis film az sokkal jobb volt (nem jut az eszembe a címe) az a szabadban játszodott egy esöerdöben és ott volt valami látványvilág,de itt majdnem az egész film egy pincében játszodik,szoval nem tudom milyen látvány volt benne...De hát ahányan vagyunk,annyiféle képpen látjuk a világot :D
Szoval nekem nem tetszett...
Ekkor frissült utoljára: 2024/10/31
Ekkor frissült utoljára: 2024/10/20
Ekkor frissült utoljára: 2024/10/20
Ekkor frissült utoljára: 2024/09/27
Ekkor frissült utoljára: 2023/08/21
A funkció használatához be kell jelentkezned!
×
Vélemény írás: