A film J. Robert Oppenheimer fizikusról szól, aki kollégáival - köztük a magyar származású Teller Edével és Szilárd Leóval - a Manhattan Terv vezetőjeként az első atomfegyver létrehozásáért felelős. A találmány a II. világháborúban megváltoztatta a történelem menetét, és a bombának köszönhető valószínűleg az is, hogy a 20. század második felében a két nagy szuperhatalom szembenállása, a hidegháború nem fajult valódi fegyveres konfliktussá.
A korábbi hozzászólók már említették, hogy eléggé idegesítő volt a filmben a gyakori ide-oda ugrabugrálás a történésekben - hol azt mutatta be a rendező, hogyan dolgoznak a tudósok a bombán, hol azt az időszakot mutatta, amikor a bizottság vizsgálta Oppenheimer megbízhatóságát. Jó, hogy nem a Wachowski testvéreket bízták meg a rendezéssel, mert akkor aztán teljesen érthetetlen lett volna a film (lásd. Felhőatlasz). Jobban örültem volna annak, ha időrendi sorrendben mutatják be a cselekményeket, nem így, csapongva. Kevés idő jutott Szilárd Leóra (Haumann Máté játszotta), pedig az egész bomba ötlete tőle származott, valamint az a rész is kimaradt, amikor Szilárd és Teller elmentek Einsteinhez, hogy aláírásával erősítse meg az amerikai elnökhöz küldött levelet, amelyben figyelmeztetik a német atombombaprogramra. Tulajdonképpen a magyarok nélkül nem indult volna el a Manhattan terv, és az Oppenheimer film sem készülhetett volna el. Magáról a bomba elkészítéséről kevés szó esett a filmben, holott sok nézőt ez érdekelte volna igazán - titkot úgyse árultak volna el vele, mivel a tudósvilág ismeri már a készítésének módját. A csapongó eseményrendezés miatt csak 6 pontot adok a filmre.
Ezt a filmet moziban kell megnézni!
Igaz, hogy nagyon hosszú, de nem 3 sör és két tál pacal után kell beülni rá, aztán simán kibírható. :)
Ettől függetlenül kicsit lehetett volna rövidebb szerintem is. Mivel életrajzi film, ezért nagy szerepet kap benne Oppenheimer karaktere, s a komcsiüldözés, ami a téboly határát súrolta Amerikában az 50-s években (párhuzamosan mutatták a miniszterjelölti meghallgatást, valamint a bomba kifejlesztését, tehát 3 idősíkon futott a történet, s a síkok közelítettek egymáshoz, voltak átfedések is, kiválóan összerakva! Lehet, hogy ezért kellett a 180 perces játékidő....).
A film nem kifejezetten az atombombáról szól, sőt. Inkább a tudóscsapat vezetőjének érzelmeiről, meghurcoltatásáról, s lelki terhéről. Kiváló képet ad arról is, hogy milyen volt (és milyen most is) a politika, hogyan lehet embereket manipulálni, s mire képes az ember, ha bosszút akar állni.
A legnagyobb kihívás az, hogy nem csak végig kell ülni 3 órát, de végig koncentrálni is kell. Figyelni mindegyik szereplőt, mert rengeteg üzenetet hordoznak a megnyilvánulásaik. Nem háttérmozizáshoz és nem olcsó akciófilmek kedvelóinek való.
Nekem erős 8-s a film. Nolan eddigi alkotásai is tetszettek, de nem az elfogultság mondatja ezt velem.
Bocsánat, de sajnos csalódtam. Neumann a földön élt legnagyobb zseni akihez Wigner járt ha matematikai falakba ütközött kimaradt a filmből pedig ő is ott volt, nélküle nincs bomba mivel ő írta fel elsőként matematikai nyelven az atommagot amíg einstein meg bohr (einstein arra nem méltó hogy Neumann sarujának szíjját megoldja) a másik zseni csak képzelődött. Neumann számításai kellettek a kritikus tömeghez és a láncreakció fenntartásához. Később a bombánál szerzett tapasztalatai nagyban hozzájárultak a számítógép feltalálásához majd a nyomtatott ármakör elterjedéséhez. Wigner Jenő nobel díjasunk találta fel az atomreaktort^^ Értékelésem 10/2. Nem kéne 1 órán keresztül oppenheimert felpromózni 100millió alulsikolázott amerikainak, amikor Neumann és a magyar zsidócsapat vitte el a hátán az egészet.. el is tekertem a picsába hát a faszomat nem érdekli.
Jó meg minden, de inkább egy netflix-es vagy Hbo, stb. sorozatot kellett volna csinálni belőle, mint egy kb. 3 órás filmet! Akkor be lehetett volna mutatni a bombák tényleges hatását is rendesen (és nem csak beszélni róluk), a családi vonalat, a személyes vonalat, stb. Így sajnos nem ér többet 5,5/10 pontnál. A családi vonatkozás is csak részlegesen lett kifejtve. Elhangzik a filmben, hogy csajozógép volt Oppenheimer, de csak érintőlegesen. Ellenben felesleges szexjeleneteket tett bele C. Nolan. Talán azt hitte, ezzel milyen érzékletesen mutatja be a csajozásait, pedig nem. Amúgy Einstein is nagy csajozógép volt, bár erről sem lehet nagyon hallani... :D
Nekem nem tetszik a film vonalvezetése, ide-oda ugrál a rendező, az első 20 percben vagy 30 karakert mutat meg, egyikre sem lehet igazán ráhangolódni és így a történetre sem, bár az első 25 percben nincs is nagyon történet. Szerintem a visszamlékezéses struktúra sem ideális ehhez a történethez, mert úgy ahogy a karakterekkel, az idősíkkal is ide-oda ugrál a rendező teljesen feleslegesen. Ez a történet sokkal jobb rendezést érdemelt volna.
Spoiler!!!
Valamennyire értem, miért volt annyira megrázó azoknak, akik hamarabb látták a filmet. Azért itt komoly dilemmák, aggályok, na meg egyebek is voltak a háttérben.
Utólag okos az ember. Ha az amcsik nem csinálják meg, akkor az oroszok. Vagy ha a háború tovább tart (és esetleg a németek jobban álltak volna), akkor a nácik is eljuthattak volna egy eredményes végkifejletig. Ez csak idő kérdése volt. És persze az emberek jó része, ha valami borzalmas hibát követ el, akkor próbál valami mentséget találni arra, miért is tette. Ez talán valami önkéntelen reflex, hogy ne érezzük azt a szomorúságot, dühöt, elkeseredettséget, undort magunk irányába. Mert jobb, ha más volt a hibás, vagy jobb, ha kényszeritettek erre, ha nem volt más választásom. Ezek mind szép és jó érvek. De belül szinte mindenki tudja, hogy ezek csak ámitások, hazugságok, amikkel saját magunkat hitegetjük.
A két nő baromira idegesitő volt. Lehet ilyenek voltak a való életben is (ha léteztek, mert ki tudja?), de ennyire unszimpatikusnak lenni, egyszerűen rossz volt. Nem tudtam megkedvelni őket, nem tudtam azonosulni az érzéseikkel. RDJ karaktere igen jól volt megformálva/eljátszva. Van aki megkedvelte? De magát Oppenheimert sem tudtam szeretni. Okos volt, ez vitathatatlan. De ahogy elmondta a felesége, tényleg mártit játszott. Mint általában elég érzékeny lélek, én sem nagyon tudtam volna elmenni a következmények mellett.
10/7
A film borzalmasan hosszú volt. Ezt végig ülni szenvedés. Bármennyire is erős az ember feneke. A szinészek jól játszottak. De voltak történések, amiket lazán kihagyhattak volna. Ha megtörténtek, ha esetleg kicsit kiszinezték a sztorit. Hiányoltam, hogy nem mutattak semmit a bombák ledobásáról. De talán nem akarták mégtovább fokozni a negativ érzéseket. Itt egyetlen embert hibáztatni nagy hülyeség. Az elnök jól mondta, ő volt az, aki parancsba adta, és végülis ő volt az, akinek egyetlen szavára tizezrek haltak meg. És bármennyire is keménynek játszotta el magát, nem hiszem, hogy elhitte azt, hogy ez valami jó dolog volt. Hiába a megmentett életek. De ugye milyen áron?!
Az értékelésem azért nem az általános felmagasztaló, mert alapból békés természetű vagyok, és nem nagyon tudom elképzelni (vagy inkább elfogadni), hogy egy ilyen eszköz milyen előnyökkel járhat az emberiségre nézve. Mert alapból fegyverben gondolkodtak, az energiájának hasznositása később jött. Főleg most, mikor kb bizonyos országok az egyeduralmuk illúziójának visszaszerzése érdekében még a világot is hajlandóak lennének belesodorni egy atomháborúba. Mert szerintem e felé haladunk, bármennyire is rossz kimondani. Jó ideje sokan ezt hajtogatják, sokan foglalkoznak a témával. De a kisember nem tud a fontos dolgokról. Sokszor áldás az, ha fogalmunk nincs, mikről döntenek a nagykutyák. Lehet sokan inkább öngyilkosok lennének, ha megsejtenék, mik is mennek a szivarfüstös, rejtett szobákban, vagy - bunkerekben. Szóval én azt mondom, hogy ezek nélkül sokkal jobb volna a világ. De ilyen az ember.
Ekkor frissült utoljára: 2020/02/16
Ekkor frissült utoljára: 2024/10/15
Ekkor frissült utoljára: 2023/01/09
Ekkor frissült utoljára: 2024/10/30
Ekkor frissült utoljára: 2024/10/03
A funkció használatához be kell jelentkezned!
×
Vélemény írás: