XIV. Lajos (Benoit Magimel), akit Napkirálynak hívtak, imádta a zenét és legfőképpen a táncot. Udvari zenészétől, a firenzei Giambattista Lully-tól (Boris Terral) és az udvari írótól, Moliére-től (Tchéky Karyo) a király nagyszabású, sokszereplős színpadi balettműveket rendelt. A ruganyos, jó táncos hírében álló ifjú király maga akarta mindig a főszerepet játszani: táncával megjelenítette végtelen hatalmát. Az udvar előtt Lully titkolta plátói szerelmét a király iránt. A szenvedélyből pazar zenék születtek. Az aranyozott díszletek és kosztümök teljessé tették a földöntúli hatalom illúzióját. A Napkirály lábai előtt hevert olyankor a világ.
Ekkor frissült utoljára: 2020/10/06
Ekkor frissült utoljára: 2024/04/15
Ekkor frissült utoljára: 2023/05/10
Ekkor frissült utoljára: 2024/08/09
Ekkor frissült utoljára: 2024/09/01
A funkció használatához be kell jelentkezned!
×
Vélemény írás: