Egy középkorú házaspár, Ben (Dustin Hoffman) és JoJo Floss (Susan Sarandron) lányuk, Diana és Joe (Jake Gyllenhaal) esküvőjére készül, ám a fiatalok egybekelése előtt néhány nappal a menyasszony egy lövöldözésnek esik áldozatul. A Holdfényév így esküvő helyett temetéssel indul, de mégsem borongós hangvételű film, sokkal inkább szívmelengető és derűs. Meglepő őszinteséggel beszél a szerettünk elvesztése kiváltotta érzelmek sokféleségéről és ellentmondásosságáról, s szegül szembe a társadalom által elvárt viselkedési normákkal. Ahogy a bánat, úgy az öröm is a legváratlanabb pillanatban érkezik, s hogy a nehézségeket az élet valahogy mégiscsak megoldja. És talán a boldogságnak újabb forrásai is nyílnak...
Egyszer nézhető. Nem rossz, de nem is olyan jó. Ami tetszett benne, hogy tényleg nem sablonosak a szereplők, és ahogyan gyászolnak. Semmi gyász-klisé, tényleg nem igazán ez a társadalmilag megszokott. Mondjuk a filmleírás annyira semmitmondó, hogy az alapján tuti nem nézném meg. Összességében egynek elmegy, nem volt vészes, de nem ez lesz a kedvenc filmem.
Ekkor frissült utoljára: 2020/10/23
Ekkor frissült utoljára: 2022/08/10
Ekkor frissült utoljára: 2024/05/30
Ekkor frissült utoljára: -
Ekkor frissült utoljára: 2022/04/24
A funkció használatához be kell jelentkezned!
×
Vélemény írás: