A megszállott (Besat) egy igazán rendkívüli dán műfajfilm.Közeledik a 2000. év. Különös idegen érkezik Romániából Koppenhágába, aki rejtélyes betegség következtében meghal. Ugyanakkor egy német férfi, Vincent is megérkezik Romániából, aki érdeklődik az elhunyt hollétéről. Az egyik orvos, Sören a haláleset okaként egy új vírust gyanít. Miután a holttestet visszaküldik Romániába, úgy dönt, azonnal Bukarestbe utazik, hogy a végére járjon a dolognak. Koppenhágában a rendőrség már Vincent nyomában van, de nem tudják elkapni. Sören pedig Bukarestben egyre elképesztőbb helyzetekbe keveredik. Lassan rájön, hogy nem egy új vírussal áll szemben, hanem valami sokkal ijesztőbb és misztikusabb dologgal, aminek valamiképp köze van Vincenthez. A megszállott egy különös skizoid film. Egy lehetséges járvány kitörésével foglalkozó orvosi drámaként indul, az orvosi thrilleres jeleneteket megspékelték egy terroristának tűnő, bombamerénylő pap utáni rendőri nyomozással. Rønnow-Klarlund néhány jó, erős jelenetet mutat be a főhős Ole Lemmeke segítségével a romániai sírrablás körülményeit taglaló, feszült képsorokkal, amik egy család hátsó kertjéig vezetnek, ahol a frissen elföldelt hullát az éjszaka közepén ássa ki Lemmeke. Eközben a gyújtogató pap, Udo Kier elleni nyomozás részleteit is egyre jobban megismerjük. A Koppenhága utcáiról készült képek lesúlytó realizmusa éles keretet ad a filmnek, megteremtve a kellően sötét hangulatot. A Trier-kedvenc Udo Kier nagyon ütőset alakít a rendőrségi kihallgatási jelenetekben.
Eddig minden stimmel! Egy járvánnyal foglalkozó orvosi krimi néhány csavarral. Aztán egy bizarr ugrással A megszállott átvált egy szinte apokaliptikus bibliai világvége történetté, melyben kiderül, hogy a járvány hordozói valójában a testből testbe költöző ördögtől megszállt áldozatok. A film tehát egy meggyőzően felépített orvosi drámából hirtelen egy B-horror filmbe csap át, annak minden okkultista halandzsájával, az asztrológiai jelek együttállásától kezdve a bibliai világvége megjövendöléséig, kb. mint a Sczwarzeneggeres Ítéletnap (End of Days, 1999). Ez a kiábrándító átalakulás balegyenesként hat, és egy kissé banális is. Az Ördög kifejezetten effektmentes ábrázolása arra szolgál, hogy őt magát egy önmagában szinte ártalmatlan lényként tüntesse fel. Ez persze átvezeti a filmet egy másik dimenzióba, ahol - mintha földönkívüli parazitát üldöznének - úgy próbálják elkapni a Sátánt.)