A film főhőse Cornelia, egy hatvanas, sikeres és vagyonos építész. Élete minden mozzanata annak jegyében zajlik, hogy ezt a pozíciót meg is tartsa. Erről szól gondosan válogatott ruhatára, bankkártyákkal teli táskája, hazug társasági összejövetelei. És ahogy saját pozícióját, úgy fia életét is szeretné irányítása alatt tartani. A 32 éves Barbu minden lépését, választását megkérdőjelezi, lebecsüli. Minden erejével gyermeki pozícióban szeretné őt tartani. Amikor Barbu egy tragikus baleset okozója lesz, az anyai gépezet azonnal beindul. Cornelia biztos abban, hogy kapcsolatai, társadalmi rangja és persze nem utósorban a pénze révén megmentheti fiát a börtöntől.
Bár az utóbbi évtized román filmjeire nem jellemző, hogy a felső-középosztály világába kalauzoljon minket, az Anyai szív kiméletlen őszinteségével, társadalomkritikával átitatott realizmusával és összetéveszthetetlen formanyelvével mégis tökéletesen illeszkedik a román újhullám darabjai közé. A film tér- és időkezelése is szépen megkomponált: az egész film kamaradrámai helyzetek láncolata, szinte állandóak a zárt helyeken játszódó jelenetek - ahol ezt a film elhagyja, különös jelentőséggel bír. A film erejéhez hozzájárul a Lazarescu úr halála és a Mindenki a mennybe megy operatőre, Andrei Butica is, aki élethű kézikamera használattal éri el az irányzatra oly' jellemző dokumentarista stílust.
Díjak és jelölések:
Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2013) - Arany Medve: Calin Peter Netzer
Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2013) - FIPRESCI-díj: Calin Peter Netzer
Európai Filmakadémia (2013) - Legjobb színésznő-díj jelölés: Luminita Gheorghiu