Oliver Hirschbiegel filmje, a 13 perc, illetve német címén Elser, egyszerre történelmi és szerelmi dráma, valamint “Heimatfilm”, tehát a hazaszeretet filmje. A rendező legnagyobb sikeréhez, A bukáshoz hasonlóan a náci Németországban játszódik, de ezúttal nem Hitler a főszereplő, hanem az az ember, aki épp őt akarta meggyilkolni. A megtörtént eseményeken alapuló film Georg Elser életét, meghiúsult merényletét és elfogatását dolgozza fel. 13 perc: ennyin múlt a merénylet sikere. Hitler 13 perccel a detonáció előtt hagyta el a szónoki pulpitust, amely mögött az Elser által összállított bomba felrobbant. A Gestapo azonnal letartóztatta a férfit: a vallatószobában előjövő emlékeiből ismerjük meg az életét és mindazt, ami odáig vezetett, hogy magányos ellenállóként megtervezze és kivitelezze a merényletet. A film hű marad a történelmi tényekhez, de nagy erénye, hogy soha nem lesz történelemlecke-szerűen száraz: sikerül közel hoznia a főhőst és megértetni azt a folyamatot, amelynek során a gondtalan, az életet élvező, zenélni szerető, szoknyapecér fiúból elszánt, magányos, mindent egy lapra feltevő férfi lesz. Sok apró részlet együttese ad magyarázatot erre az elszántságra: a férfi katolicizmusa, amelyet a nácik kigúnyolnak; a városkájában élő zsidók és kommunisták meghurcolása; a szüreti búcsú évszázados hagyományának kisajátítása; a munkások életének lehetetlenné tétele csak néhány azon tényezők közül, amelyek Elsert cselekvésre késztették. A remek színészi alakításokkal teli, feszes dramaturgiájú, elegáns és értő kézzel megrendezett 13 percben vannak nézőt próbáló jelenetek: a Gestapo vallatási módszereiről megtudunk egyet s mást, és az élmény még befogadóként is majdhogynem elviselhetetlen. Az egyik akasztási jelenetnél pedig pontosan egy perc negyven másodpercig rángatózik az elítélt teste: állítólag ennyi idő kell ahhoz, hogy az ember elveszítse az öntudatát. Elmondhatatlanul hosszú ez az egy perc negyven másodperc, és nagyon nehéz nézni, de mégis – jobb szó híján – “örülünk”, hogy látjuk, mert ahogy a rendező fogalmazott a vetítés utáni sajtótájékoztatón, a művészet feladata az is, hogy felhívja a figyelmet aktuális, morális problémákra. A 13 perc Elserjét Oliver Hirschbiegel szerint korunk Snowdenjével lehetne összehasonlítani, míg a kínzós jelenetek és az akasztás fontos emberi jogi problémákra hívják fel a figyelmet, amelyek napjainkban egyre kevésbé tekinthetők lezárt történelmi epizódnak. (
film.hu)