A 15 éves Lara öccsével és apjával új lakásba költözik, amikor felveszik az ország legjobb táncakadémiájára. Nemcsak az új környezetben kell helyt állnia és beilleszkednie, a balett világa önmagában is elképesztő fegyelmet, kitartást és elszántságot igényel. Mint mindenkivel, vele is szigorúak, de tanárai és diáktársai hamar befogadják őt. A csavar annyi, hogy Lara valójában egy fiú, aki éppen átalakító műtétjére vár. Gyakorlatilag mindenki tudja ezt róla és néhány kisebb incidenst leszámítva igazából senkit nem érdekel.A cselekmény tehát nem egy ellenséges közegben játszódik, Larát a döntésében gyakorlatilag mindenki támogatja, és innen jut el a végkifejletig.A Lányban már-már zavarba ejtően természetes, ahogy mindenki tudomásul veszi Lara döntését, biztatja és támogatja. Rokonok, barátok, ismerősök, szakemberek. Innen szép fordítani, gondolja magában a néző és ezt bizony ügyesen meg is lépik. És ugye kell valaki, aki ezt el is játssza. Mivel kezdetben nem találtak senki olyat, aki egyszerre volt jó színész és jó táncos is, a készítők a táncosok között kezdtek el keresgélni. Így jött a képbe 500 (fiú, lány, transzgender) jelentkező közül Victor Polster, aki az Antwerpeni Királyi Balettiskola növendéke, és akiről kiderült, hogy a színészet sem áll távol tőle. És bár elképesztően szép arca van, ez önmagában kevés lett volna ehhez az alakításhoz, erre valóban születni kell. Olyan, mintha az ember tényleg egy olyasvalakit nézne, akivel mindez a valóságban történik meg, annyira hiteles, őszinte és erős a karakter megformálása. Mindezt úgy, hogy ez az első filmes szerepe. Nem egy könnyű darab, de nagyon okos, talán az egyetlen dolog, amire nem igazán találtam elfogadható magyarázatot, hogy a film első felében erősen jelenlévő pszichológus akkor tűnik el, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.