’68 június 24-én az Adriai-tengeren, 11 km-re Olaszország Rimini tartományától Giorgio Rosa olasz mérnök 400 m2 területű mesterséges szigeten megalapította a Rózsa-szigeti Köztársaságot, mely még azon a nyáron turistalátványossággá vált. Hivatalos nyelve az eszperantó volt. Az olasz kormány vizsgálatot indított Giorgio Rosa adótartozásai miatt, majd blokád alá vonta, és 1969-ben felrobbantotta a mesterséges szigetet. A száműzetésbe vonult „kormány” bélyegein emlékezett meg a támadásról. Az új utakat kereső, szüleik konzervatív szemléletét túllépni akaró fiatalok a hatvanas évek végén Európában és Amerikában szabadság kereső korszakot hoztak el, és a merev társadalmi konvenciók lebontásáért aktívan cselekedtek. A 68-as párizsi diáklázadás és a 69-es Woodstock Fesztivál persze sokkal nagyobb vihart kavartak, mint a kis mesterséges sziget megépítőinek függetlenségi próbálkozása, ezért kevésbé ment a híre a rövid élettartamú Rózsa szigetnek. Az olasz filmet Sydney Sibilia rendezte, mely inkább a történet emberi hátterét tükrözi vissza, mintsem hogy dokumentarista módon a tények részletezésével foglalkozzon. A film az ötletgazda Giorgio Rosa és a hozzá csatlakozók motivációját, az egymáshoz fűződő viszonyulásaikat és küzdelmeiket mutatja be sokkal inkább ironikus formában, minthogy a végkifejlet drámaiságát hangsúlyozta volna. Természetesen a történet is kirajzolódik az olasz tengerparton, az olasz belügyminiszter és rendőrség irodáiban és Strasbourg-ban. A Rózsa sziget egy kedves, humoros, de tanulságos film a bátorságról, a szeretetről és az összefogásról. Lehetett tudni, hogy a független kis szigetköztársaság létének azért nincs realitása, mert nincs az a hatalom, mely precedenst engedne az ilyen jellegű kezdeményezéseknek. A film ezt is bemutatja, de inkább azzal van elfoglalva, amit a kis csapatnak és szigetet meglátogatóknak adott az a szűk egy év, amelyben létrehozták, élvezték a létét, majd küzdöttek a fennmaradásáért, vagy éppen meginogtak a kitartásban.A főszereplő olasz színész, Elio Germano jó humorral és természteséggel formálja meg Giorgio Rosa kreatív és szabad szellemű olasz mérnök valós figuráját. A túlszabályozott lét kereteit sokszor naivan, de közben kiváló és egyedülálló ötletekkel feszegető mérnök alakja, életigenlő habitusa pozitív érzéseket válthat ki a nézőkből. A film és történet missziója az lehet, hogy bemutatja az álmok gyakorlati megvalósítását, amihez persze kellő bátorság és önbizalom is szükséges, melyből feltehetőleg nem volt hiánya Giorgio Rosa-nak, a fiatal olasz mérnöknek.