Salyut-7 (2017) online teljes film magyarul

Teljesen rendben volt! Itt-ott kicsit érzelmesebbre vették a kelleténél, de annyi azért kell, viszont végig lekötötte a figyelmet.
Az pedig, hogy nem követte a valóságot, sőt, beleszőtték a NASA (amerikai) szálat az miért gond? 
Senki nem állította, hogy dokumentumfilmről lenne szó. Egy fikció, egy sci-fi, és még a Gravitációnál is hitelesebbnek ható film.
Megfelelő szórakozást nyújt, a látványvilága pedig páratlan.
8 pontot simán megérdemel.

jujjde jó volt! köszönet!
alattam írónak: azhogy mi igaz, mi  sose tudjuk meg :)

A film nagyon jó remek látványvilág, remek történet, még ha nem is teljesen megalapozott. Erre majd még kitérek. S a soundtrack nagyon jól passzol a film atmoszférájához.

***VIGYÁZAT, A HOZZÁSZÓLÁS NYOMOKBAN SPOILERT TARTALMAZHAT***

Nézzük a történelmi tényeket, illetve miért is az lett a film története ami...
A Szaljut-7 elszabadult ez teljesen történelmi tény, minthogy a két kozmonauta személye is az, illetve elég mostohakörülmények között kellett dolgozniuk, hisz rendkívül hideg volt. Ezek történelmi tények.

Az amerikaiak reagálásra az eseményekre, azt kell, hogy mondjam, teljesen légből kapott. A NASA ekkortájt valóban indított küldetést az űrbe, a Challenger-rel, amelynek feladata volt a hozzákapcsolt STS-51B Spacelab-3 modulban folytatott élettudományi kísérletek.

A probléma ott kezdődik, hogy a film alapját egy 2011-ben készített orosz dokumentum film szolgáltatta, amelyet az Orosz Úrügynökség TV csatornája készített a Roskomos Tv. A TV csatornát a NASA Tv mintájára hozták létre 2005-ben, ahol az orosz űrkutatásról szóló híreket, dokumentumfilmeket és az űrkutatással kapcsolatos dokumentumfilmeket sugároznak.
A film alapját, az általuk készített “The Battle for Salyut: A Space Detective” c. dokumentum film szolgáltatta, ami Hollywood-ot idéző történetet vázolt fel, a NASA a szándékáról, hogy befogják a magatehetetlenül sodródó Salyut-7, ezzel megkockáztatva egy nukleáris háború veszélyét is. A dokumentum filmet készítők egy hírszerzési jelentésre alapozták az egészet, ami a KGB-hez futott be, hogy Challenger-t kilövésre készítik elő. (Mivel még a műholdakat nem helyezték be a rakodótérbe, az üresen állt) és a feltehető ok pedig, a Salyut-7 befogása.

A dokumentumfilm készítők számos hamis cikket és hírszerzési jelentést mutattak be, ami ezen állítást hívatott alátámasztani. Amik teljessége valótlanok voltak, de ezzel azt kívánták bizonyítani, hogy az amerikaiak valóban ilyen tervet készítettek elő, és hajlandóak lettek volna még egy nukleáris háborút is bevállalni ezért.
Több független szakértő is és űrügynökség is (itt nem a NASA és nem a Roskomos-t kell érteni), elkezdte vizsgálni az állításokat és több sebből is vérzett a dolog.

Technikailag megvalósíthető lett volna a dolog? A válasz többé-kevésbé.
1) A Salyut-7 valóban befért volna a Challenger-be, de miért is? Mert a Salyut-7 méreteit, a Buran űrsiklóra tervezték már eleve, amelynek raktere megegyezett a Challenger-ével és a Roskosmos szeretett volna bízni a Buran projekt sikerében, amit már jól ismert okok miatt (már aki jártas az űrkutatásban) leállítottak.

2) A probléma oka, amiért a bevontatás nem lett volna lehetséges: Az pedig az űrállomás napkollektorainak köszönhető, ugyanis azok teljes leszerelése eléggé kockázatos manővert jelentett volna, amit az amerikaiak nem is kíséreltek volna meg és a leszerelés nélkül, az űrsiklóba az űrállomás nem fért volna be.

3) A Salyut 7 a többi Salyut családba tartozó űrállomással ellentétben, nem katonai célú volt, hanem polgári. Ezért az orosz tervezők nyilvános tervek alapján dolgoztak. Azaz a Salyut-7 fedélzetén semmi olyan technológia nem volt, amire az amerikaiaknak szükségük lett volna, sőt nem ismertek volna. Egyszerűen nem érte meg a kockázatot.

4) A Challenger március 7-én visszahúzták az indítóplatformról. Akkor úgy volt, hogy két műholdat lőnek föl vele egy amerikai helymeghatározó-műholdat (GPS információk) a TDRS-B és a kanadai Anik C-1 telekommunikációs műholdat. De ezt törölték végül STS-51B Spacelab-3 (tudományos kísérletek miatt: zérógravitációs gyógyszerkísérlet volt a feladata) modullal szerelték fel és április 29-én fel is lőtték.

5) A Discovery-t is lehetett volna ugyan küldeni, de azt is egy küldetésre készítették elő, mégpedig három telekommunikációs műholdat juttatott pályára Mexico Sat, Arabsat, és az AT&T (amelyeken keresztül még én is néztem Tv adásokat a 120 cm-s átmérőjű parabolámmal és az analóg ELSAT beltérimmel), amelyet Június 5-én sikerrel végre is hajtott.

6) A dokumentumfilm azt állítja, hogy mindkét NASA küldetés célja a Salyut-7 befogása volt. Ez azért nem volt lehetséges, mert mindkét űrsikló 57 °-os orbitális hajlásszélességgel repült... sokkal magasabban mint a Salyut-7 amely 51,6 °-n repült.
Azaz a filmben lezajló jelenet, ahol az amerikai űrhajóso köszöntik a szovjet űrhajósokat nem jöhetett volna létre.
+ kiegészítés: Ha Ronald Reagen elrendelte volna bármelyik űrhajó fellövését a Saljut-7-hez, legalább a két űrhajóst megmenthették volna. Ehelyett a két űrhajós, közül Dzsanibekov csak szeptember 25-én térhetett vissza a Földre. Szavinih -t közben már leváltották a Progressz–24 teherűrhajóval érkezett új legénység.
***SPOILERVESZÉLY VÉGE***

A film jó! elbírja a történelmi tények ilyen elferdítését, de végül is elnézzük neki, mert igen látványos és igen szórakoztató film. Ízig-vérig űrkaland vagy tudonyos akció-dráma, amelynek alapját valós események ihlették.

nagyon jó volt! izgalmas  nézzétek meg ! a forgótárcsás mosógép  aha...

Ez...óriási film volt! Végigizgultam, pedig emlékeztem a történetre. Talán még az Apollo-13- nál is jobb.
Nem volt üresjárat, többször katartikus volt, szóval ajánlom az űr szerelmeseinek!
"ronald851"- nek ismét köszönet és hála, ahogy a fordítónak is nagyszerű munkájáért.
Mindenkit üdvözöl: Baranyai György      10/10