A főszereplő kislány egy német légitámadás során elveszítette a szüleit, s most egy vidéki paraszt család neveli. Az elárvult kislány öntudatlan cselekedetei felkavaró könyörtelenséggel utalnak a felnőttek hátborzongató világára.
A film 1953-ban Oscar-díjat kapott és a velencei filmfesztivál nagydíját is elnyerte.
Kedves "atyimby!" Legszívesebben aranyba foglalnám a kezed. Tudod, 15 éves voltam, amikor ezt a filmet láttam, most 57 vagyok. De mindig bennem motoszkált, hogy egyszer még megtalálom és újranézhetem. Aki nem veszi a fáradtságot, hogy ezt a gyöngyszemet megnézze, az kimarad a XX. század egyik legnagyobb alkotásából. Félve ültem neki, megrohantak a régi emlékek, mégiscsak gimnazista voltam akkortájt. Most is nehezen bírom ki sírás nélkül...
És ott a zene, amit a nagyszerű Narciso Yepesnek (aki tízhúrú gitáron játszott) tulajdonítanak, pedig hosszú évekig Anonymus: Románc- ként volt ismert, majd valaki kikutatta, hogy egy bizonyos Vicente Gomez (1911- 2001) gitárdarabja, sajnos, azt nem sikerült kiderítenem, hogy spanyol vagy dél- amerikai szerzőről van- e szó.
Az a gyermeki tisztaság, naívság, a borzalmak másképpen való értelmezése, mind- mind lejön a filmből.
"atyimby!" Meg sem kérdezem, hol jutottál hozzá ehhez a filmhez, csak óriási hálámat szeretném kifejezni Neked.
Természetesen, 10/10 és mindenkinek figyelmébe ajánlom, ne hagyjátok ki!
Tisztelettel:
Baranyai György
Ekkor frissült utoljára: 2024/07/28
Ekkor frissült utoljára: -
Ekkor frissült utoljára: 2024/04/21
Ekkor frissült utoljára: 2024/02/04
Ekkor frissült utoljára: -
A funkció használatához be kell jelentkezned!
×
Vélemény írás: