Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.
Ekkor frissült utoljára: 2023/05/09
Ekkor frissült utoljára: 2024/06/23
Ekkor frissült utoljára: 2025/05/08
Ekkor frissült utoljára: 2021/12/09
Ekkor frissült utoljára: 2024/07/24
A funkció használatához be kell jelentkezned!
×
Vélemény írás: