Sean Bean

Shaun Mark u201ESeanu201D Bean a dél yorkshire-i Sheffield Handsworth nevű városrészében született 1959. április 17-én. Édesapja Brian egy hegesztő üzemet vezetett, édesanyja, Rita szintén a családi vállalkozásban dolgozott, titkárnőként. Jómódúak voltak, így az ifjú Sean gyakran furikázhatott édesapja Rolls Royce-ával. Mivel gyökereiket azonban sosem feledték el, egy egyszerű, kétszobás családi házban éltek, ahol Sean megosztotta gyerekszobáját húgával, Lorraine-nel. A színész saját bevallása szerint szülei még mindig ugyanebben a házban laknak.
Sean már egészen kicsi korában is akaratos, öntudatos és indulatos volt. Ha valami nem úgy alakult, ahogyan ő szerette volna, akkor körülötte bizony gyakran kő kövön nem maradt, ráadásul sajnos önmagát is veszélyeztette. Egy alkalommal, mikor egy unokatestvérével különböző figurákat, alakzatokat vagdostak ki papírból és a játszótársa nem adta neki oda azonnal az ollót, olyan dühbe jött, hogy összetört egy üvegajtót. Egy szilánk csúnyán megsebezte, így ez az eset majdnem az életébe került. Az orvosoknak sikerült megmenteni az életét és a lábát is, de a hatalmas sebhely, melyről később viccesen azt terjesztette, hogy egy cápa okozta, a mai napig meglátszik. Utána sokáig nem tudott járni sem, így a kis Sean nagy álma, miszerint híres focista lesz, pillanatok alatt szertefoszlott. 5 vagy 6 éves lehetett, mikor az édesapja és a nagypapája először vitték ki egy Sheffield United meccsre. A hangulat, a fények, a tömeg, a játék izgalma olyan hatással voltak rá, hogy azon a napon egy életre szóló élménnyel lett gazdagabb és azóta is szenvedélyesen szereti a focit, valamint a csapatot, melyet már a nagyapja is aktívan támogatott. Sokak szerint Sean Bean egyetlen szerelme mindig is a futball volt, és ezt az állítást alátámasztja, hogy két tetoválás van, mely kedvenc csapatát, a Sheffield United Football Club-ot élteti. Az egyiket ezek közül már harminc éves fejjel csináltatta, egy mámoros estén egy győztes meccs után. A vállán azóta látható a felirat: 100% Blade.
Időközben a keményfejű kisfiúból problémás kamasszá cseperedett. Példaképe David Bowie volt, így festette a haját, szegecses bőrdzsekit viselt és karika fülbevaló volt a fülében, csak hogy mindenképpen kitűnjön a tömegből. Még mindig megvolt benne a vágy, a törekvés, hogy nem akart átlagos lenni. Volt egy hozzá hasonló lázadó kamaszokból álló bandája, a The Union, és háborúban álltak a rivális bandával. Sokat verekedtek, és néha a rendőrségnek kellett beavatkozni, hogy nehogy elfajuljanak a dolgok. Valamilyen szerencse folytán őrizetbe sosem vették egyik fiút sem. Persze Seannak később is többször meggyűlt a baja a rendőrséggel, egy alkalommal 50 fontra büntették, mert megütött egy biztonsági őrt, aki nem akarta beengedni egy buliba.
Édesapja, Brian, ezt az életmódot unta meg, és meg akarta béklyózni a hihetetlen indulatokat, melyek a fiában tomboltak. Mivel ő maga a seregben elég sikeres ökölvívó volt, úgy gondolta, ez a sportág Seannak is jót fog tenni. Levezetheti vele a fölös feszültséget, kiélheti agresszív hajlamait, anélkül, hogy bárkit is komolyabban bántana. Sean két évig járt el edzésekre apja parancsára, ám mivel már akkor erős dohányos volt és sokat ivott, végül abbahagyta. Ahogyan az iskolát is otthagyta, mindössze 16 évesen, mert nem érdekelte, csak az angol és a művészeti tárgyak kötötték le valamennyire.
Akkoriban igazából csak tengett-lengett a nagyvilágban, mert nem tudta mit is akart valójában. Mindenféle nevetséges munkát elvállalt, majd három évre beállt apja üzemébe hegeszteni. Ő volt a legfiatalabb a munkások között, és úgy emlékszik vissza, hogy bár ez nagyszerű időszak volt, mégis érezte, hogy ő ennél többre hivatott. Sosem tudta megfogalmazni mire vágyik, csak abban volt biztos, hogy neki nem ezt szánta az élet. Miközben dolgozott, iskolába is járt, méghozzá egy hegesztő tanfolyamra a Rotherham College of Arts and Technologyban. Egy nap a szünetben a folyosón sétálgatott, amikor elhaladt a művészetisek tanterme előtt, és valami vágy kelt életre benne, hogy ő is kifejezze önmagát valamilyen módon. Ezen felbuzdulva azonnal átiratkozott a Cranville College-ba, de annyira megijedt a nyomasztó légkörtől, hogy még az első napon, ebéd előtt távozott az iskolából és soha nem is tért vissza oda.
Végül 1979-ben eldöntötte mit szeretne és visszament a Rotherham College of Arts and Technologyba, ám ezúttal képzőművészeti szakra. Mindig is vonzotta a festészet, szürrealista képeket festett, majd valahogy átkeveredett a színművészeti szakra. Maga sem tudta, hogyan vagy miért, de ahogy meglátta a színiseket játszani, azt gondolta, hogy ezt ő is akarja csinálni és semmi kétsége nem volt afelől, hogy jól csinálná. A családja és a barátai ekkorra már erősen megelégelték a fellángolásait és nem vették komolyan, a haverok egyenesen a nemi hovatartozását kérdőjelezték meg, de Sean annyira határozott volt, hogy ezzel sem törődött. Érezte, hogy ez az. Hogy erre vágyott mindig. Sok darabban játszott, ki is tüntették egynéhány alakításáért. Önnön sikerein felbuzdulva megpályázott egy ösztöndíjat a londoni RADA-n (Royal Academy of Dramatic Art) és meg is nyerte, így 1981-ben Londonba költözött, hogy elkezdhesse karrierjét. Időközben megnősült, elvette élete első szerelmét, Debra Jamest, aki fodrászként dolgozott. Sean életében kezdtek a dolgok jól alakulni. Sínen volt a karrierje és a magánélete is. Később erről úgy nyilatkozott, hogy bár nagyon szerette Debrát, igazából azért nősült, mert ő volt az első nő az életében, és akkoriban ez volt a szokás.
A londoni élet először nagyon megviselte Seant. Hiányzott neki a családja, a barátai, és nem találta a helyét. Sokszor egyszerűen csak haza akart menni és soha vissza se nézni. Ám nagyon nagy akarat munkált benne, színész akart lenni. Ráadásul életében először igazán szerette amit csinált és pokoli jó volt benne. Egész kicsi korától kezdve egyedül csak a foci érdekelte, nem is akart mást csinálni soha, de most a színészet pontosan ugyanennyire lenyűgözte. 1983-ban már több darabban bemutatkozott a londoni közönség előtt. Többek között a Rómeo és Júliában is szerepelt, egyszer Tybaltként, egyszer pedig Rómeóként. Közben a tévében is debütált, bár ekkor még csupán egy jópofa reklámban, mely az alkoholmentes sört népszerűsítette. A kisfilm azóta már legendássá vált, hiszen Seanról köztudott, hogy nem szereti az alkoholmentes sört, ráadásul a szerepe szerint egy irányíthatatlanná vált repülőgépet kellett letennie biztonsággal, és mindenki tudta már akkor, hogy legnagyobb félelme a repülés. Ezt az apjától örökölte, aki soha az életében nem szállt repülőre. 1984-ben két kisebb tévés szerepet is kapott. Egy tévésorozatban, illetve a Winter Flight című filmben tűnt fel.
1985-ben Sean karrierje valóban fellendülni látszott, hiszen kiemelkedő színészi képességei révén meghívást kapott a Royal Sheakspeare Companytól, és leszerződtették a 1986-87-es szezonra. Nem sokkal később már egy olyan legendás filmes alkotásban találta magát, mint a Caravaggio, ahol immár az egyik főszereplőt, Ranucciót játszotta.
Míg a karrierje gyönyörűen ívelt felfelé, addig házassága Debrával kezdett megromlani. Ennek minden bizonnyal az a szenvedély volt az oka, amit munkája iránt érzett. Ráadásul a RADA-nál megismerkedett egy gyönyörű színésznővel, Melanie Hillel és azonnal beleszeretett. A pár első gyermeke, Lorna, 1987-ben jött világra, mikor Sean még házas volt. Csupán 1990-ben vált el Debrától és még ugyanabban az évben feleségül vette Melanie-t. 1991-ben második leánygyermekük, Molly is megszületett. A pár maradéktalanul boldog volt.
Seannak nem kellett sokáig várni a nagy áttörésre. Első mozifilmjében, a Viharos Hétfőben olyan nagy nevekkel dolgozhatott együtt, mint Melanie Griffith, Sting és Tommy Lee Jones. Innentől kezdve a fiatal tehetség valóban nagyon elfoglalt volt. Játszott brit kosztümös drámákban, tévésorozatokban. A jóképű, érdes modorú, csendes fiatalambert a brit hölgyek igen hamar megkedvelték, főleg a Lady Chatterly szeretője tévés változatában nyújtott alakításáért. Ugyanakkor az amerikai filmgyártás is felfigyelt rá. 1992-ben a népszerű mozifilmben, a Férfias Játékokban tűnt fel Harrison Ford oldalán. Erre a szerepére minden bizonnyal élete végéig emlékezni fog, minden alkalommal, mikor tükörbe néz, hiszen a végső jelenetben partnere, Harrison véletlenül megsebesítette őt egy horoggal. Egészen kicsin múlott, hogy a balesetben nem veszítette el a szeme világát, a szemhéját 8 öltéssel kellett összevarrni. A sebhely a mai napig meglátszik az arcán.
Már ezekben az időkben híres volt a vehemenciájáról. A RADA-n megtanult a színművészetről mindent, amit technikailag tudni kell, de benne mindig is élt egyfajta ösztönös, szenvedélyes tűz, mely tökéletesen alkalmassá tette arra, hogy harcosokat, katonákat személyesítsen meg nagyon hitelesen.
Eredetileg nem neki szánták a szerepet, mely meghozta a várva várt igazi áttörést és hirtelen Nagy -Britannia legnépszerűbb, legközkedveltebb színészévé tette őt. A választás először Paul McGannre esett, hogy megszemélyesítse a Bernard Cornwell könyveiből készült sorozat főszereplőjét, a legendás Richard Sharpe-ot. Az önfejű katona az eredeti történet szerint ugyanis londoni születésű, alacsony, barna hajú és bajúszos. Csakhogy nem sokkal a forgatás megkezdése előtt McGann olyan súlyosan megsérült, hogy kénytelen volt lemondani a szerepről. A sorozat készítői pedig kénytelenek voltak kissé átpofozni Sharpe karakterét, mert annyira lenyűgözte őket Sean a meghallgatáson. Így lett a mindenki által imádott nagyszájú közkatona egy sheffieldi, magas, szőke fickó. Sean olyan tökéletesen hozta a figurát, hogy még az eredeti történetek íróját is teljesen lekenyerezte alakításával. Cornwell egyszer úgy nyilatkozott, hogy bár sosem ilyennek képzelte el főhősét, miután először látta Seant a szerepben, onnantól kezdve a színész inspirálta őt a további történetek írása közben.
Az egész estét betöltő filmekből álló sorozat nem csak a rég óta vágyott elismerést hozta el számára, de újabb szerelmet is vetett az újtába, hiszen a forgatás során beleszeretett a színésznőbe, aki Sharpe feleségét alakította. 1997-ben ismét elvált, és jó szokásához híven még ugyanabban az évben elvette immár harmadik feleségét, Abigail Cruttendent. Egy interjúban egyszer azt nyilatkozta, hogy Abigailbe azért szeretett bele, mert gyönyörűek voltak a keblei. Ez ismét nem az az ok volt, amiért nősülni, illetve gyereket vállalni kellett volna, de mindig is a szenvedély és a pillanatnyi kedélye alakította az életét. Ám miközben filmes sikerei egyre feljebb repítették a ranglétrán, hiszen olyan filmekben játszott jelentősebb szerepeket, mint az Anna Karenina, a When Saturday comes, illetve a Ronin, amiben Jean Reno és Robert DeNiro voltak a társai, magánélete újból kezdett romokban heverni. Sokat járt el otthonról, sok időt szenelt a haveroknak, a munkájának meg a focinak, így egyre kevesebb ideje maradt a családjára. 1999-ben megszületett harmadik gyermeke, Evie Natasha, ám a házasságát már ez sem menthette meg. 2000-ben harmadjára is elvált.
Alkalma azonban nem volt búslakodni, hiszen ez idő tájt igencsak elfoglalt volt. Jött az Essex Boys, a Don`t say a word Michael Douglas-szel, és persze a híres trilogóia, mely rögtön Hollywood A listás sztárjai közé repítette, a Gyűrűk Ura. Ezután már nem lehetett őt megállítani, nem számításba venni. Erőssége az ösztönösség és a szenvedély volt, így nagyon gyakran kellett rosszfiút alakítania, de időről időre azért bebizonyította, hogy képes nagyon gyengéd, kedves karaktereket is eljátszani.
Mindazok, akik valaha is együtt dolgoztak vele, pozitívan nyilatkoznak a képességeiről és a személyiségéről. Sokan felhozzák a megdöbbentő kettősséget, mely Seant jellemzi. Ugyanis ez a beskatulyázott rosszfiú, ez a pletykák szerint elvetemült nőcsábász valójában egy csendes, halk szavú, mérhetetlenül udvarias férfi, aki a forgatási szünetekben legtöbbször inkább olvas. Azonkívül köztudott, hogy nagyon szereti a természetet és szívesen kertészkedik. Zongorán játszik, és még mindig egész ügyes szürrealista képeket fest. Akik találkoznak vele, mind nagyon józan, szinte félénk, szégyenlős, szemérmes és szűkszavú emberként jellemzik. Ám amikor egy vehemensebb jelenetre kerül sor, mindig meglepi partnereit óriási erejével és energiáival. Egy alkalommal u2013 rendezői kérésre és a hölgy belegyezésével u2013 nem csak imitálta, de valóban pofon ütötte partnernőjét, aki megdöbbent az ütés erejétől és nem kellett játszania, hogy sír. Később Sean persze nem győzött bocsánatot kérni, csokival, virággal kedveskedett. Samantha Bond, aki a Machbet színházi interpretációjában dolgozott vele együtt, elmesélte, hogy volt olyan, hogy előadás közben Sean sebesre csókolta az ajkát. Sophia Bush is csak pozitívan nyilatkozott róla, elképesztőnek nevezve a férfi tehetségét és erejét. Alapvetően mind úgy gondolják, hogy Sean Bean megszállott, ha a színjátszásról van szó. A VIII. Henrik egyik kulcsjelenetében valóban felhúzatta magát a boltív fölé a két karjánál fogva és úgy csüngött ott, hogy még a rendező is sokallta ezt a fajta elkötelezettséget. Viszont mivel a jelenet így nagyon élethű és emlékezetes lett, engedte Seant azt csinálni, amit csak akart.
A színész, annak ellenére, hogy világsikereket ért el, és manapság is a legnépszerűbb színészek között tartják számon, mindig büszke volt a gyökereire. Gyakran látogat haza szülővárosába és szívesen jótékonykodik. 1998-ban az ő támogatásával nyílt meg a Osteoporosis Centre a Sheffieldu00B4s Northern General Hospitalban és mindenki emlegeti városszerte még azt az esetet, amikor Sean meglátogatott egy súlyos beteg kisfiút, ajándékot vitt neki és később is támogatta a négyéves gyermeket a felépülésben. Jótékony munkálkodásáért a város egyeteme három alkalommal tüntette ki, és tiszteletbeli doktorrá avatták. 2002-ben megválasztották az Év Emberének, majd 2009-ben megkapta jól megérdemelt csillagát a Sheffiled`s Walk of Fame-en.
Élete nagy szerelmét, a The Blades-t sem hanyagolta el az évek során, hiszen igazgatóként részt vett a csapat működésében 2002 és 2007 között. Ám erről a posztról lemondott, miután megvádolták, hogy a családja előtt megfenyegette Neil Warnock-ot.
Szerelmi kapcsolatait a válása után igen nagy körültekintéssel kezelte, nem sietett el semmit. 2005 környékén 10 hónapig járt egy nála 23 évvel fiatalabb höggyel, ám a kapcsolatot nem övezte túl nagy figyelem a sajtó részéről, így szakításuk is kettejük között maradt.
Ám Sean, aki vagy megrögzött romantikus, vagy túlzottan optimista, sosem adta fel családalapítási törekvéseit és 2008 februárjában feleségül vette Georgina Sutcliffet, akivel akkor már két éve együtt voltak. Csakhogy kapcsolatuk köztudottan mindennek mondható volt, csak harmonikusnak nem. Az igazat persze ez esetben sem lehet biztosan tudni, mindenesetre ez a románc is rosszul végződött. 2010 augusztusában jelentették be, hogy Georgina beadta a válókeresetet és a per igen gyorsan, a sajtó közreműködése nélkül, csendesen zajlott le. Néhány nappal karácsony előtt Sean hivatalosan is elvált ember lett - negyedjére. Most igyekszik hozzá szokni, hogy ismét egyedülálló.
A filmezés mellett Sean előszeretettel hódol másik nagy szenvedélyének, a focinak is, hiszen legutóbbi válása után megajándékozta magát a Handsworth futball csapatának igazgatói székével. Azonban a jótékonykodást sem hanyagolta el és továbbra is kiáll amellett amit fontosnak tart, amiben hisz. Mivel nagy természetbarát, és nagyon szeret kertészkedni, belépett a Woodland Trust nevű szervezetbe. A kampány során arra buzdítja az embereket, hogy védjék a természetet és ültessenek minél több fát. Azonkívül részt vesz a régi jó barátja és színész társa, Daragh O`Malley által alapított Sharpe Gyermekei Alapítvány (Sharpe`s Children Foundation) munkásságában, amely nehéz sorsú gyermekeken segít világszerte. Nemrégiben pedig csatlakozott a Quaker Oat So Simple jótékonysági szervezet új, `Make More of Your Morning` elnevezésű kampányához, amelynek keretében egy kis, fiatal tehetségekkel teli amatőr színjátszó társulatot ajándékozott meg egy új díszlettel, a Midsummer Night című Shakespeare darab bemutatásához.
Sean az Államokban szerzett tapasztalatai után végül mégis csak visszatért szülőhazájába, és pár évig csak brit vagy független filmekben vállalt szerepet. Olyan jellemzően angol vagy csak simán elvont független filmekben, mint az Outlaw, a Cash, vagy a Black Death.
A 2011-es Sean éve volt, hiszen ekkor debütált az HBO nagyszabású fantasy sorozata, a Trónok Harca, melyben Sean jó szokásához híven ismét lóra pattant és kardot ragadott, ám ezúttal egy végtelenül és kétségtelenül szimpatikus jófiú kedvéért. Sean e szerep által ismét a köztudatba került, és a sikert meglovagolva egy újabb sorozatban vállalt szerepet, mely a Missing nevet viseli és amelyben Ashley Juddal játszik együtt. A sorozat idén (2012) indult hódító útjára, de a csatorna a rajongók bánatára nem rendelte be a folytatást. Sean-nak azonban nincs oka panaszra. A 2012 májusában, hazájában bemutatott Cleanskin című mozifilm szép sikereket ért el, és ugyanezen év szeptemberében a brit minisorozat, az Accused második évadának első epizódjában nyújtott alakításával felforgatta az állóvizet mind a nézők, mind a kritikusok számára. Ezen alakításáért 2013 márciusában elnyerte a legjobb színésznek járó díjat aRoyal Television Society Awards-on, és úgy látszik, talán ez a szerep meghozza végre számára a régen megérdemelt nagy elismerést is, BAFTA díjra jelölték.
Jelenleg több projekthez is a nevét adja, mozi, tévé filmekhez és sorozatokhoz egyaránt.