Rövidfilmek
A meccs napja (Day of the Fight) (1951), 16 perc, fekete-fehér dokumentumfilm
A repülő lelkész (Flying Padre) (1951), 9 perc, fekete-fehér dokumentumfilm
A tengerjárók (The Seafarers) (1953), 30 perc, színes dokumentumfilm
Nagyjátékfilmek
Félelem és vágy (Fear and Desire) (1953)
A gyilkos csókja (Killer's Kiss) (1955)
Gyilkosság (The Killing) (1956)
A dicsőség ösvényei (Paths of Glory) (1957)
Spartacus (1960)
Lolita (1962)
Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb) (1964)
2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey) (1968)
Mechanikus narancs (A Clockwork Orange) (1971)
Barry Lyndon (1975)
Ragyogás (The Shining) (1980)
Acéllövedék (Full Metal Jacket) (1987)
Tágra zárt szemek (Eyes Wide Shut) (1999)
A Kubrick-filmek sajátosságai
Filmjeiben Kubrick gyakran használt hosszú, perceken át tartó snitteket, legtöbbször "kocsizó" kameramozgással, amint végighaladunk egy jellegzetes belső téren (például a Ragyogás szállodája, a 2001: Űrodüsszeia űrhajója vagy a Dicsőség ösvényei lövészárkai).
Kubrick – első két filmjétől eltekintve – minden alkotását regény vagy irodalmi alapanyag alapján forgatta, általában tartalmilag igencsak eltérve az eredeti műtől.
Kubrick utálta a szélesvásznú technikát, ezért minden filmjét – eltekintve a 70mm-re forgatott Spartacustól és 2001: Űrodüsszeiától – normál, 1.37:1 képarányban forgatta. (Mozikban ezen filmek nagy többségét "letakarták" 1.85:1 vagy 1.66:1 képarányra.)
Filmjeiben Kubrick gyakran használt narrátort (vagy insert feliratokat).
A 2001: Űrodüsszeiától kezdve Kubrick egyetlen filmjéhez sem készíttetett eredeti zenét, hanem már létező zeneműveket használt fel. (Legtöbbször komolyzenét, illetve az Acéllövedék esetében rockzenét.)
Gyakoriak az arcokról készült közelképek.
Kubrick minden filmje végén (még jóval ennek a divatnak elmúlta után is) használta a "The End" feliratot.
Forrás: Wikipédia
Díjak
Academy Awards, USA
1988
Nominated
Oscar
Best Writing, Screenplay Based on Material from Another Medium
Full Metal Jacket (1987)
Shared with:
Michael Herr
Gustav Hasford
1976
Nominated
Oscar
Best Picture
Barry Lyndon (1975)
Best Director
Barry Lyndon (1975)
Best Writing, Screenplay Adapted From Other Material
Barry Lyndon (1975)
1972
Nominated
Oscar
Best Picture
A Clockwork Orange (1971)
Best Director
A Clockwork Orange (1971)
Best Writing, Screenplay Based on Material from Another Medium
A Clockwork Orange (1971)
1969
Won
Oscar
Best Effects, Special Visual Effects
2001: A Space Odyssey (1968)
Stanley Kubrick was not present at the awards ceremony. Presenters Diahann Carroll and Burt ... More
Nominated
Oscar
Best Director
2001: A Space Odyssey (1968)
Best Writing, Story and Screenplay - Written Directly for the Screen
2001: A Space Odyssey (1968)
Shared with:
Arthur C. Clarke
1965
Nominated
Oscar
Best Picture
Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb (1964)
Best Director
Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb (1964)
Best Writing, Screenplay Based on Material from Another Medium
Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb (1964)
Shared with:
Peter George
Terry Southern
Golden Globes, USA
1976
Nominated
Golden Globe
Best Director - Motion Picture
Barry Lyndon (1975)
1972
Nominated
Golden Globe
Best Director - Motion Picture
A Clockwork Orange (1971)
1963
Nominated
Golden Globe
Best Motion Picture Director
Lolita (1962)
1961
Nominated
Golden Globe
Best Motion Picture Director
Spartacus (1960)
BAFTA Awards
2000
Won
Academy Fellowship
Posthumously.
1976
Won
BAFTA Film Award
Best Direction
Barry Lyndon (1975)
1973
Nominated
BAFTA Film Award
Best Direction
A Clockwork Orange (1971)
Best Screenplay
A Clockwork Orange (1971)
1969
Nominated
BAFTA Film Award
Best Film
2001: A Space Odyssey (1968)
Nominated
UN Award
2001: A Space Odyssey (1968)
1965
Nominated
BAFTA Film Award
Best British Screenplay
Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb (1964)
Shared with:
Peter George
Terry Southern
1961
Nominated
BAFTA Film Award
Best Film from any Source
Spartacus (1960)
USA.
Academy of Science Fiction, Fantasy & Horror Films, USA
1981
Nominated
Saturn Award
Best Director
The Shining (1980)
BAFTA/LA Britannia Awards
1999
Won
Britannia Award
Excellence in Film
Bodil Awards
2000
Nominated
Bodil
Best American Film (Bedste amerikanske film)
Eyes Wide Shut (1999)
1964
Won
Bodil
Best European Film (Bedste europæiske film)
Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb (1964)
Boston Society of Film Critics Awards
1988
Won
BSFC Award
Best Director
Full Metal Jacket (1987)
Chicago Film Critics Association Awards
2000
Nominated
CFCA Award
Best Director
Eyes Wide Shut (1999)
Best Cinematography
Eyes Wide Shut (1999)
Shared with:
Larry Smith
Cinema Brazil Grand Prize
2000
Nominated
Cinema Brazil Grand Prize
Best Foreign Film (Melhor Filme Estrangeiro)
Eyes Wide Shut (1999)
César Awards, France
2000
Nominated
César
Best Foreign Film (Meilleur film étranger)
Eyes Wide Shut (1999)
USA/UK.
1977
Nominated
César
Best Foreign Film (Meilleur film étranger)
Barry Lyndon (1975)
David di Donatello Awards
1988
Won
Luchino Visconti Award
Won
David
Best Foreign Producer (Migliore Produttore Straniero)
Full Metal Jacket (1987)
Nominated
David
Best Foreign Film (Miglior Film Straniero)
Full Metal Jacket (1987)
Best Foreign Director (Migliore Regista Straniero)
Full Metal Jacket (1987)
1977
Won
European David
Barry Lyndon (1975)
1969
Won
David
Best Foreign Production (Migliore Produzione Straniera)
2001: A Space Odyssey (1968)
Directors Guild of America, USA
1997
Won
Lifetime Achievement Award
1976
Nominated
DGA Award
Outstanding Directorial Achievement in Motion Pictures
Barry Lyndon (1975)
1972
Nominated
DGA Award
Outstanding Directorial Achievement in Motion Pictures
A Clockwork Orange (1971)
1969
Nominated
DGA Award
Outstanding Directorial Achievement in Motion Pictures
2001: A Space Odyssey (1968)
1965
Nominated
DGA Award
Outstanding Directorial Achievement in Motion Pictures
Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb (1964)
1963
Nominated
DGA Award
Outstanding Directorial Achievement in Motion Pictures
Lolita (1962)
Directors Guild of Great Britain
1999
Won
Lifetime Achievement Award
French Syndicate of Cinema Critics
2000
Won
Critics Award
Best Foreign Film
Eyes Wide Shut (1999)
Giffoni Film Festival
1985
Won
Nocciola d'Oro
Guild of German Art House Cinemas
1978
Won
Guild Film Award - Gold
Foreign Film (Ausländischer Film)
Barry Lyndon (1975)
Hugo Awards
1972
Won
Hugo
Best Dramatic Presentation
A Clockwork Orange (1971)
Shared with:
Anthony Burgess (based on the novel)
1969
Won
Hugo
Best Dramatic Presentation
2001: A Space Odyssey (1968)
Shared with:
Arthur C. Clarke (story/screenplay)
1965
Won
Hugo
Best Dramatic Presentation
Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb (1964)
Shared with:
Terry Southern (screenplay)
Peter George (screenplay/based on the novel)
Italian National Syndicate of Film Journalists
1973
Won
Silver Ribbon
Best Foreign Director (Regista del Miglior Film Straniero)
A Clockwork Orange (1971)
1965
Won
Silver Ribbon
Best Foreign Director (Regista del Miglior Film Straniero)
Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb (1964)
1959
Won
Silver Ribbon
Best Foreign Director (Regista del Miglior Film Straniero)
Paths of Glory (1957)
Jussi Awards
1958
Won
Diploma of Merit
Foreign Director
Paths of Glory (1957)
Kansas City Film Critics Circle Awards
1968
Won
KCFCC Award
Best Director
2001: A Space Odyssey (1968)
Kinema Junpo Awards
1989
Won
Kinema Junpo Award
Best Foreign Language Film Director
Full Metal Jacket (1987)
Laurel Awards
1971
Nominated
Golden Laurel
Best Producer-Director
6th place.
1970
2nd place
Golden Laurel
Director
1968
2nd place
Golden Laurel
Director
1967
Nominated
Golden Laurel
Director
9th place.
1966
Nominated
Golden Laurel
Director
5th place.
1964
Nominated
Golden Laurel
Top Director
10th place.
1963
Nominated
Golden Laurel
Top Director
7th place.
Locarno International Film Festival
1959
Won
Prize
Best Director
Killer's Kiss (1955)
London Critics Circle Film Awards
1988
Won
ALFS Award
Director of the Year
Full Metal Jacket (1987)
National Board of Review, USA
1975
Won
NBR Award
Best Director
Barry Lyndon (1975)
Tied with Robert Altman for Nashville (1975).
National Society of Film Critics Awards, USA
1971
3rd place
NSFC Award
Best Director
A Clockwork Orange (1971)
New York Film Critics Circle Awards
1975
2nd place
NYFCC Award
Best Director
Barry Lyndon (1975)
1971
Won
NYFCC Award
Best Director
A Clockwork Orange (1971)
1964
Won
NYFCC Award
Best Director
Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb (1964)
2nd place
NYFCC Award
Best Screenplay
Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb (1964)
Shared with:
Peter George
Terry Southern
Online Film & Television Association
2000
Nominated
OFTA Film Award
Best Director
Eyes Wide Shut (1999)
Stanley Kubrick's nomination was posthumous.
Best Writing, Screenplay Based on Material from Another Medium
Eyes Wide Shut (1999)
Shared with:
Frederic Raphael
Stanley Kubrick's nomination was posthumous.
Best Cinematography
Eyes Wide Shut (1999)
Shared with:
Larry Smith
Online Film Critics Society Awards
1999
Nominated
OFCS Award
Best Director
Eyes Wide Shut (1999)
Razzie Awards
1981
Nominated
Razzie Award
Worst Director
The Shining (1980)
Sant Jordi Awards
1977
Won
Sant Jordi
Best Foreign Film (Mejor Película Extranjera)
Barry Lyndon (1975)
Sitges - Catalonian International Film Festival
2008
Won
Honorary Grand Prize
Venice Film Festival
1999
Won
Filmcritica "Bastone Bianco" Award
Eyes Wide Shut (1999)
1997
Won
Career Golden Lion
For his contributions to the world of film.
1972
Won
Pasinetti Award
Best Foreign Film
A Clockwork Orange (1971)
1962
Nominated
Golden Lion
Lolita (1962)
Writers Guild of America, USA
1988
Nominated
WGA Award (Screen)
Best Screenplay Based on Material from Another Medium
Full Metal Jacket (1987)
Shared with:
Michael Herr
Gustav Hasford
1976
Nominated
WGA Award (Screen)
Best Drama Adapted from Another Medium
Barry Lyndon (1975)
1972
Nominated
WGA Award (Screen)
Best Drama Adapted from Another Medium
A Clockwork Orange (1971)
1965
Won
WGA Award (Screen)
Best Written American Comedy
Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb (1964)
Shared with:
Peter George
Terry Southern
1958
Nominated
WGA Award (Screen)
Best Written American Drama
Paths of Glory (1957)
Shared with:
Calder Willingham
Jim Thompson
Forrás: IMDb
Stanley Kubrick
Családi állapot: Nős
Kor: 95 éves
Foglalkozás: Filmrendező és producer.
Születési idő: 1928-07-26
Születési hely: Amerikai Egyesült Államok
Eredeti hajszín: Fekete
Szemszín: Világosbarna
Csillagjegy: Oroszlán
Stanley Kubrick (USA, New York, Bronx, 1928. július 26. – 1999. március 7.) amerikai filmrendező és producer, akit a 20. század második felének egyik nagy hatású és innovatív filmkészítőjeként tartanak számon. Kubrick filmjeire, melyeknek többségét irodalmi művekből adaptálta, az újító technikai megoldások, eredeti történetmesélés és szellemesség jellemző.
Kubrick 1928. július 26-án született Bronx-ban, New York-ban, az Amerikai Egyesült Államokban, Jacques Kubrick és felesége, Gertrude (született Perveler) első gyermekeként. A második gyermek, Barbara, 1934-ben jött a világra. Jacques, akinek szülei osztrák, román, lengyel gyökerekkel rendelkező zsidó bevándorlók voltak, sikeres orvosként dolgozott. Amikor Kubrick 12 éves lett, édesapja megtanította sakkozni és ezt a kedvtelését egész életében gyakorolta. Tizenhárom évesen Jacques vett Stanley-nek egy Graflex kamerát és felkeltette Kubrick érdeklődését az életképek fotózása terén. Ekkoriban kezdte érdekelni a jazz és elhatározta, hogy dobos lesz. 17 éves volt, mikor iskolába menet lefényképezte a Franklin D. Roosevelt halálhírét hirdető újságos standot a gyász miatt bánatos újságárussal. A képet elküldte a Look magazinnak, mely azon nyomban fizetett fotóriporternek bérelte a tizenéves Kubrickot.
Filmezéssel az 1950-es évek elején kezdett foglalkozni. Kezdetben amatőr dokumentumfilmeket csinált (Day of the Flight, Flying Padre) melyeket egy amatőr kamerával maga fényképezett, vágott és rendezett. 1953-ban félig amatőr módon elkészítette első nagyjátékfilmjét, Fear and Desire címmel.
Az áttörést negyedik filmje, az 1957-es Dicsőség ösvényei (Paths of Glory) (még mindig "független" produkció) jelentette Kubrick számára. A Kirk Douglas főszereplésével készített, kritika által elismert háborúellenes filmben jelennek meg először a Kubrickra jellemző filmes technikák, mint például a hosszú, "bolyongó" snitt (ezúttal a lövészárokban). Mivel a filmben kedvezőtlenül tüntette fel a francia hadvezetést így a filmet Franciaországban hosszú évekig nem lehetett bemutatni. Ezen a forgatáson ismerte meg harmadik feleségét is, akivel leélte hátralévő életét (a film végén ő az éneklő német lány). 1960-ban szintén Kirk Douglas főszereplésével készítette Kubrick egyetlen "hollywoodi" filmjét, az ókori rabszolgalázadásról szóló Spartacus-t. A film rendezésére maga Douglas kérte fel Kubrickot, miután összeveszett az eredeti rendezővel, Anthony Mann-nel. Mivel Kubrick csupán "beugrott" a magas költségvetésű hollywoodi eposz rendezői széke mögé, se a forgatókönyvbe, se a film stílusába nem volt beleszólása. Ő maga is az egyik legrosszabb élményének nevezte a filmet és megesküdött, hogy többet nem dolgozik ilyen körülmények között, azonban a film sikere számos (az addig zárt) ajtót nyitott meg a fiatal rendezőnek.
1962-ben Kubrick Angliába utazott és itt forgatta le a Vladimir Nabokov híres-hírhedt regényéből készített Lolitá-t. Kubricknak olyannyira megtetszett a helyi filmkészítési módszer, továbbá az, hogy társproducerként saját kezet kap filmjei elkészítésében, hogy úgy döntött, ebben az országban telepszik le és dolgozik tovább. Továbbá ebben a filmben rendezte először Peter Sellers-t, aki a két évvel későbbi Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni című alkotásában is főszerepet játszik. A Lolita hatalmas botrány volt - főleg a katolikus közösség számára -, de jó reklám volt a filmnek. A Dr. Strangelove elismerő kritikái után Kubrick érdeklődése a science fiction felé fordult. Azt tervezte, hogy elkészíti a "közmondásosan jó sci-fi filmet". A tervhez segítségül hívta az angol-srí lankai sci-fi írót, Arthur C. Clarke-ot, hogy írjon számára egy regényt. Clark egy korábbi novelláját vette alapul és azt dolgozta át Kubrickkal. Kettejük közreműködésével 4 éven keresztül készült a minden addigi konvenciót és technikai fogást felülmúló, máig a műfaj legnagyobb klasszikusának tartott 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey) (1968). Kubrick első és egyetlen Oscar díját a film vizuális effektjeiért kapta. Három évvel később – miután Napóleonról készítendő filmje ötletéről lemondott a témában őt megelőző másik Napóleon film miatt – Kubrick jóval alacsonyabb költségvetésből elkészítette az Anthony Burgess kultuszregényéből (Gépnarancs) adaptált – azóta kultuszfilmmé vált – Mechanikus narancsot, mely szintén a jövőben, egy anti-utópisztikus Angliában mutatja be a viselkedés-kontroll "bűn kiölő" terápiájának kétes hatásait. A film kendőzetlen brutalitása és a szexualitása miatt hamar botrányokat szült. Angliában számos bűnesetet a filmnek tulajdonítottak és a rendező sok negatív sajtót és fenyegető levelet kapott. Kubrick saját maga vonta vissza a brit forgalmazásból 16 héttel a bemutató után, így egészen haláláig nem lehetett moziban látni. Az, hogy egy forgalmazó teljesítsen egy ilyen rendezői kérést az meglehetősen rendhagyó.
Kubrick innét kezdve ritkábban, 5-10 évente készített filmeket. Az 1975-ös, kevésbé ismert Barry Lyndon egy William Makepeace Thackeray regényen alapuló 18. századi pikareszk, mellyel Kubrick – hasonlóan a 2001: Űrodüsszeiához – a "tökéletes kosztümös filmet" akarta elkészíteni. A háromórás alkotás sajátossága, hogy a hitelesség kedvéért minden jelenetet természetes fénynél vettek fel, így a belsőterekben a gyertyás jeleneteknél is segéd lámpák nélkül dolgozott. Erre egy speciális (eredetileg NASA-nak készült) Zeiss objektívet használt, amely (f0,7) fényérzékenységével lehetővé tette a gyéren világított jelenetek fogatását. A film végül negatív kritikákat kapott a bemutató után és nem lett kasszasiker.
A Stephen King horror-bestselleréből készített Ragyogás (The Shining) (1980) ismét kultuszfilmmé vált, köszönhetően Kubrick mesteri feszültségteremtő-képességének, illetve Jack Nicholson és a főbb színészek tökéletes játékának. Habár maga King elégedetlen volt vele, szerinte Kubrick – mint általában minden filmjében – túlságosan eltért az irodalmi alapanyagtól. (King irányításával később egy tévés minisorozatban szinte betűre pontosan adaptálták a regényt.)
Kubrick már a '80-as évek elején foglalkozni kezdett egy, a vietnami háború borzalmait, semleges szempontból megörökítő film ötletével, azonban – olyan filmek, mint az Apokalipszis most vagy A szakasz hatására – a projektet évekig pihenni hagyta. Végül 1987-ben készült el a részben igaz történet – Gustav Hasford emlékiratai – által inspirált Acéllövedék című film.
A '90-es évek elején Kubrick ismét sci-fit akart forgatni, Brian Aldiss novellájából, A szuperjátékok kitartanak egy nyarat-ból készítette el az A. I. Mesterséges értelem című film terveit. Azonban a film végül nem körvonalazódott, részben mert Kubrick nem találta elegendőnek a rendelkezésre álló technológiát. Végül halála után, Steven Spielberg rendezésében valósult meg a film terve még Kubrick korábbi kérésére.
12 évvel utolsó rendezését követően forgatta Kubrick utolsó filmjét, az 1999-es Tágra zárt szemeket, mely Arthur Schnitzler botránykönyve alapján egy New York-i orvos (Tom Cruise) és felesége (Nicole Kidman) a szexuális fantáziák és rejtett szekták világában tett utazását mutatja be. 1999. március 7-én Kubrick szívrohamban meghalt, így a film premiert már nem érte meg.
Kubrick különc személyiség volt és sajtótól távol tartotta magát, kerülte a hírességekre jellemző nyilvános szereplést. Ezért aztán - főleg a bulvársajtóban - sok téves híresztelés jelent meg róla. Például azt írták róla egy időben, hogy félt a nőktől és kerülte őket, holott családi élete ennek ellentmond. Valójában közvetlen környezetéből is kevesen ismerték valódi személyiségét. Ezért teljes jellemzést megfelelő információ híján nem lehet róla írni, de néhány tény az életéből ízelítőt adhat személyiségéről.
Kubrick legfontosabb jellemzője mint rendező - ami már védjegye lett -, hogy személyesen részt vett a teljes gyártási folyamatban. Az ipari méretű filmgyártásban (különösképp az amerikaiban) megszokott, hogy egy-egy részfeladatot a rendező leoszt az alárendelt szakembernek. Habár természetesen technikai feladatokra az ő stábjában is megvoltak a szakemberek, de a forgatás minden percében jelen volt és a kiegészítő feladatok jelentős részét is felügyelte. Így fordulhatott elő, hogy a 2001: Űrodüsszeia speciális effektusaiért maga Kubrick kapta meg az Oscar díjat.
Másik fő jellemzője a tökéletességre törekvés volt. Ennek következményeként - a filmiparban szokatlan módon - rugalmasan bánt az idővel. Ha egy jelenet tökéletessége a szokásos idő többszörösét igényelte, akkor nem sajnálta rá a többlet időt. A tökéletesség jegyében képes volt újrakezdeni és kidobni olyan munka részeket, amelyre korábban rengeteg időt, pénzt és energiát fordított, a színészek és technikai személyzet legnagyobb bosszúságára. Emiatt egy forgatás nála jóval tovább tartott az átlagnál.
A megtervezett munkafolyamatok kivitelezésében a legkisebb ellentmondást se tűrte, de ezzel párhuzamosan a tervezés előtt nyitott volt az ötletelésre, sőt beosztottjait bátorította is, hogy mondják el ötleteiket.
Folyamatosan új módszerekkel és technikákkal kísérletezett és erre beosztottjait is bátorította.
Szeretett mindenről alapos feljegyzést készíteni, néha már túlzásnak tűnő aprólékossággal. Egy forgatás előtt például részletekbe menően írt arról, hogy összeverekedő macskáit miképpen kell szétválasztani, különböző helyzetek tükrében. Néha pedig szokatlan adatokat gyűjtött, mint például adott év adott napjának időpontjában milyen volt a légnyomás valahol, de akár képeket is rendelt ruhaboltokról vagy éjjeliszekrényekről. Ezeket a jegyzeteket, képeket és egyéb tárgyakat (pl. kalapokat) aztán felhasználásuk után akkurátusan összerendezte és elraktározta dobozokban a birtokán. Halála után 2007-ben négyéves archiválás után a család a londoni egyetemnek adományozta a több ezer dobozt, hogy a filmszakos diákok hozzáférjenek a jövőben.
Utálta, ha kétértelmű műveiről kér valaki magyarázatot. Ha valaki erre rákérdezett, akkor kitért a válasz elől. Ez volt az egyik fő oka, hogy igyekezett titokba tartani kilétét. Sokan nem is tudták, hogy néz ki, így előfordult, hogy amikor újságíró érkezett, hozzá, hogy interjút csináljon vele, akkor Ő nyitott ajtót és letagadta magát, miszerint nincs otthon. A kedvenc papírboltjában - ahova rendszeresen eljárt - sem tudták meg haláláig, ki a hóbortos visszatérő vásárlójuk.
Forrás: Wikipédia
A rajongók képeket, további információkat találnak a rendezőről az interneten!
Írd le a véleményed erről a sztárról: