Tim McIlrath

Az Our Lady of the Wayside-ra járt. Egyik szeme színe barna, a másik pedig kék, azaz heterokrómiája van. Fiatalként nagyon érdekelte a snowboardozás, barátaival rengeteget is űzte ezt a sportot, azonban később a zenélés kezdte el őt foglalkoztatni, összespórolt elegendő pénzt egy Gibson SG gitárra. A Rolling Meadowsi gimnáziumba járt, miután elvégezte a gimnáziumot a Northeastern Illinois Universytin angol és szociológia szakon tanult, azonban a zenélésre koncentrált, így nem fejezte be azt. Még fiatal korában vette feleségül Erin-t, azóta két lány gyermekük szüketett, Blythe és Scarlet. Ahogy szinta az egész Rise Against vegetáriánus, ezért gyermekeit is erre az életmódra nevelei, ugyan római katolikus, vallását nem gyakorolja. 

Rise Against

Az egyetem első évében találkozott Joe Principe és Tim McIlrath egy Sick of It All koncert keretében találkozott, majd Joe megkérte Timet, hogy közösen játszanak el néhány dalt, amit amit rögzítettek, ekkot jött létre a ma is létező Rise Against .Akkoriban Tim McIlrath énekelt, Joe Principe basszusgitározott, Toni Tintara dobolt, és Mr. Precision gitározott, azonban ez a felállás nem volt túl jövedelmező, ugyan 2000-ben rögzítettek egy EP-t, fellépésük sohasem volt, mivel a felvétel után dobosuk, Tony elhagyta az együtest, helyére Brandon Barnes került, aki a mai napig tagja az együtesnek.

Nem sokkal ezután szerződést kötöttek a Fat Wreck Chords kiadóval, segítségükkel 2001-ben kiadták első lemezüket, ami a The Unraveling címet kapta. Az albumot az Allmusic három csillaggal értékelte. A lemez producere Mass Giorgini volt. A lemez megjelenését követően turnéra indultak, ami egészen 2002-ig tartott, befejeztével stúdióba vonultak felvenni második lemezüket, amit Revolutions per Minute névvel illetttek, ami 2003-ban került a boltok polcaira, az Allmusic 4,5 csillaggal díjazta, mely hatalmas elismerést jelentett, főképpen, hogy ez csupán a második lemezük volt.

Még az év decemberében átigazoltak a Dreamworks Records-hoz és elkészítették harmadik lemezüket, a Siren Song of the Counter Culture-t, amit 2004-ben jelentettek meg, ami a Geffen Records segítségével jelent meg. Az album nagy sikereket ért el, első lett a Billboard listáján. Így turnéra indultak Észak-Amerikában, Európában és Ausztráliában is. Ez idő alatt több tagcsere is történt a bandában, rendszerint a gitáros pozíciót váltotta fel más és más. Az akkori gitáros Chris Chasse volt.

2006 januárjában ért véget turnéjuk, azonban nem pihentek meg, ismételten stúdióba vonultak, hogy negyedik lemezüket is rögzítsék. A The Sufferer & the Witness 2006-ban jelent meg, viszont 'csupán' a tizedik lett a Billboard 200 listáján, majd Billy Talent-el és a Circa Survive-al közösen turtnéra indultak. December 5-én kiadtak egy dokumentum filmet, amit Generation Lost-nak neveztek el. A sikerek ellenére 2007 február 23-ánakkori gitárosuk, Chris elhagyta a bandát, ugyanis számára túl sok stresszel jáért a turné. Helyére Zach Blair állt be, aki már akkor is a banda jó barátja volt.

2007-ben jelent meg az Appel To Reason, ami már a hatodik lemezük volt, néhány napos csúszásokkal világszerte mindenütt megjelent lemezük, ami harmadik lett a Billboard 200 listáján, majd észak-amerikai turnéra indultak, sok népszerű együttessel együtt. 2010-ben pedig kiadták második dokumentumfilmjüket, az Another Station: Another Mile-t, aminek egy kis részét Magyarországon rögzítettek.

Még abban az évben stúdióba vonultak felvenni legújabb lemezüket, az Endgame-t, ami 2011 márciusában jelent meg, a tagok részben egyik szmukkal csatlakoztak az It's Gets Better projecthez, ami az olyan fiatalokért jött létre, akiket folyamatosan megaláznak, bántalmaznak az iskolákban, majd ismételten turnéra indultak.

Következő lemezük 2014-ben került a boltok polcaira, ami a The Black Market nevet kapta. Világszerte örömmel fogadták és a kritikusoktól is nagyszerű értékelésekett kapott, sokak szerint ez az ediggi legsikeresebb albumuk - ezt a Billboardon elért harmadik hely is igazolja. Ezen lemezükkel jelenleg is világturnén vannak.