Androsama Hozzászólásai

Egyik első Miyazaki-filmem volt még jó pár évvel korábban, de nem az első animéim egyike. Természetesen kizárólag eredeti hanggal voltam hajlandó megnézni, a magyar szinkron rémes volt. Remek kis anime a bátorságról, önfeláldozásról, barátságról, hűségről és a felelősségvállalásról. Nem tagadom, Haku lett a kedvencem.

Ez még egy korai doramás korszakom egyik első doramája. Matsumoto Jun annyira édes volt ilyen fiatalon. Igen, ő volt a húzóerő, a remek történet csak ráadás. Imádtam, mikor megugatta Sumire "pasiját". XD

Bevallom, elsősorban YamaPi miatt néztem meg, mert ő hatalmas kedvencem. A történet hol vicces, hol drámai és még izgalmas is. Bár Junko karaktere az elején roppantul irritált, később megszerettem. Viszont YamaPi-t, mint buddhista szerzetes, azonnal elrabolta a szívemet. Egy könnyed kis dorama azoknak, akik valami nem túl komolyra vágynak. A vége valahogy fura volt, ezért a 9 pont.

Szerintem nagyon jó lett, főleg, hogy mangahű. És végre lehagyták azt a ronda CGI-os átváltozást is. Nekem sokkal jobban tetszik, mint a régi anime, pedig azt láttam előbb még a '90-es években. 

Eredeti hanggal néztem végig még az idén, pedig nem mai dorama. Imádom, talán az egyetlen kosztümös, ázsiai sorozat, amit eddig végig bírtam nézni. Elsősorban Miyazaki Aoi miatt néztem bele, de nagyon megfogott a történet, a karakterek, a díszletek, szóval minden. Egy kényes korban játszódik, de ennek ellenére szerintem fantasztikus lett. 

Az ő filmjein nőttem fel, mint olyan sokan. Imádom őket a mai napig, mert sosem mennek ki a divatból. Nem erőszakosak (a szó szoros értelmében), nincsenek benne csúnya szavak és szórakoztatóak. Valószínűleg még unokáink is jót fognak derülni a pofonokon, a szövegeken, a történeteken. 

Az egyik legjobb dél-koreai horror, amivel dolgom volt valaha életem során. Kissé ugyan bonyolultnak tűnik, de ha az ember figyel, akkor minden összeáll a végén.

Ez egy fantasztikus film a halálról, az örök távozásról és ami körülveszi azt. Gyönyörű az egész, fájdalmas, mégis egyszerűen szép.

Aranyos, szívmelengető, izgalmas kis történet. Évekkel ezelőtt láttam, de akkor is szeretem. :)

Természetesen 10 pontot érdemel ez a remekmű. Anno még magyar szinkronnal láttam (ami meglepően jó lett), majd később eredeti hanggal is megtekintettem. Az egyik legjobb, amit valaha láttam, pedig rengeteg animét néztem már életem során, ám ez benne van a TOP10-ben.

Egy csillagra tudtam sajnos értékelni. Az eleje és a vége aranyos, van benne egy-két jó pillanat. DE! A film nagy része brutális, aggresszív, erőszakos, tele olyan "poénokkal", amiket a gyerekek nem értenek. Gyereknek semmiképpen sem mutatnám meg, még felnőtt felügyelettel sem! 16 éven alul senkinek nem ajánlom! Ez nem más, mint egy animációs filmbe ágyazott, felnőtteknek szóló akciófilm. Bár a felnőtteknek meg unalmas.

Az animáció csúnya, néhány állatról nem tudtam volna megmondani, milyen fajta. Gigit én elsőre gy kövér, fehér mókusnak néztem, Duke meg szerintem egy medve és a Jeti szerelemgyereke. A dagadt kismadárról meg csak nagy jóindulattal lehet megállapítani, hogy ő egy papagáj. Miért nem lehet felismerhetővé tenni az állatokat? Miért kell ilyen ronda animációt csinálni? Visszasírom az igazi, gyerekeknek szóló meséket. 

Ueto Aya kiváló színésznő és énekesnő, akit több sorozatban és filmben (pl.Koukou Kyoushi, Attention Please, Install) láttam már. Oguri Shun pedig Japán egyik legjobb fiatal színésze, akit szintén több szerepben, valamint filmben (pl. Gokusen, Crows Zero, Detectiv Conan) volt alkalmam megcsodálni.

Kiváló koreai horror, ahol keveredik a mese, a horror, misztikum, dráma. Én imádom. A vége elég meglepő, és a színészi alakítás is kiváló. Nekem nem volt zavaros, szerintem minden letisztul benne. Inkább sötét hangulatú, de a végén minden kiderül.

Egyetlen szó: MESTERMŰ! Szerintem mindent elmondtam vele.

Depp egyetlen szar filmje. Nem értem, hogy tudott ilyenben játszani. A film borzalom.