Sellőlány Hozzászólásai

Szerintem is egész jó kis film lett, persze a szokásos klisék benne voltak a filmben, amik az ilyen típusú horrorfilmekben szerepelni szoktak. 
A szokásos magányos ház (ami persze szörnyű múlttal rendelkezik), a baráti párok, akik kellemes kikapcsolódás helyett valami egészen mással találják majd szembe magukat.
Ebben a kategóriában egy kellemes, nézhető film. 

...

Egyébként viszont jó lenne, ha a vélemény-írás rovatba lehetne írni..., nálam egyszerűen reklám található benne, írni, csak a válasz "részbe" tudok, mert a reklám-blokkot egyszerűen lehetetlen kitörölnöm a vélemény-mezőből. Bezárni nem tudom, írni szöveget nem tudok. 
Elég kellemetlen.
 

Nagyon szépen köszönöm a fordító munkáját és a feltöltést is! Örülök, hogy láthattam ezt a filmet. (Sajnos lassan egyébként nem nagyon tudok a "vélemény" mezőbe írni, mert egyszerűen nem tudom "kilőni" onnan a reklámot...).

A film nagyon jó minőségben, szép élesen került fel, nagyon tetszett, mint film, megint gazdagabb lettem valamivel, amiről eddig nem sokat tudtam. Ugyan olvastam futólag az Ukrán éhínségről, de, hogy megnéztem ezt a játékfilmet, még elolvastam dokumentumokat, belenéztem most dokumentumfilmekbe, amik a bolsevikok rémtetteiről szólnak. 
A film nagyon jól, hitelesen mutatja be azt, hogyan sikerült a bolsevik diktatúrának több millió ukrán (egyes források 7-10 millió emberről is szólnak) gyermek, nő, férfi lassú éhhalálra kényszerítése. Ugyan, a szovjet diktatúra követett el más rémtetteket is (például a Katyn-i mészárlást, a lengyel tisztek ezreinek megölésével (Katyn c. megrázó film szól erről), és sikerült is sokáig buzgón hallgatni a rémtetteikről, "rákenve" a németekre..., és sokáig beszélni sem volt szabad arról, ugyan hová tűnhettek a lengyel hadsereg több ezrei..., ugyanezt az eltagadó, elkendőző, a valóságot még csak "piszkálni sem szabad" politikát folytatták az ukránok millióinak kiéheztetésével kapcsolatban is, olyannyira, hogy mondhatni csak a szovjet állam felbomlása után kerültek elő a dokumentumok, és vált nyilvánvalóvá, hogy az Ukrajnában pusztító éhínség nem csak a szárazságnak volt köszönhető, hanem a módszeres élelmiszer elkobzásoknak, termények beszolgáltatásának, és az ukrán lakosok módszeres körülzárásával megakadályozták, hogy gyakorlatilag élelmiszerhez jussanak. 
A film egy romantikus szerelmi történet keretén belül mutatja be az ukrán falusi lakosság kezdetben ugyan nehéz, de mégis talán idilli, szorgalmas életét, ahogy megteremtik maguk részére az élelmet, és ez az élet fordul fokozatosan egyre borzalmasabb tragédiába, ahogy a bolsevik hatalom fokozatosan kezdi az állam tulajdonába elharácsolni az ukránok által megtermelt gabonát, mindenféle javakat. A film jól bemutatja a borzalmak történelmi hátterét, okát, a sötét politikai üzelmeket, amik a fokozatos éhhalálba taszítja az ukrán embereket, és az emberi sorsok bemutatásán keresztül egyre inkább együttérzünk a szereplőkkel, aggódunk, mi lesz a főhősök sorsa. 
Szívszorító film az emberi (bolsevik) barbárságról, ennél borzalmasabbat nehéz is elképzelni, mintsem emberek milliói szó szerint lassú éhhalált haljanak. Méltó emlék ez a film a sok-sok millió áldozatnak. 

Pszichológiai thriller kategóriában nagyon erős, nyomasztó hangulatú, és elgondolkodtató film. A film nagy "tanulsága", hogy bármilyen vonzó is egy idegen, nem tanácsos rövid ismeretség után "szobára menni" feltétlenül vele..., igaz, nem is mindenki aberrált..., de sajnos elég az is, ha akivel mi összefutunk, az.
Van a filmnek egy sajátos, lassú jellege, ami szerintem nagyon jól fokozza a nyomasztó hangulatot, félelmetes annak a a bezártságérzetnek bemutatása, amit a főhősnőnek kell átélni. A főhősnőt játszó Teresa Palmer szerintem zseniálisan jól játszik, bár a két főszereplő között lévő (változó) érzéseket (amik sokszor ambivalensek, főleg a kapcsolat kezdeti szakaszában) mindkét főszereplő játéka nagyon jól mutatja. A rendező nem feltétlenül a véres jelenetekkel hat a nézőre, hanem a nyomasztó zenével, sötét képekkel, lassabb sodrású cselekménnyel, ami a film legvégén gyorsul fel drámaian. A néző együttérez a főszereplő nővel, szeretné, hogy végül kiszabaduljon szörnyű helyzetéből, de néhol talán még sajnálatot is tud érezni a férfi főszereplővel, aki sajnos nem tudott "megtanulni" a szó "normális" értelmében viszonyulni egy nőhöz, nem tanult meg szeretni, hanem egy sajátos kapcsolatot képzel el, ami merőben más a "normális" kapcsolatoktól. A film a férfi főszereplő vívódását, sajátos viszonyulását a szeretethez-szerelemhez nagyon jól bemutatja. A leghátborzongatóbb viszont az, ahogyan a bezártságot, kilátástalanságot mutatja meg a női főszereplő szemszögéből. Összességében tetszett a film, kevés helyszínen, kevés szereplővel, de mégis lehet izgulni a végkifejlet miatt.

Nyomasztó film, ez a legjellemzőbb a filmre. A többi spanyol thrillerhez, amelyeket mostanában megnéztem, annyiban hasonlít, hogy a nyomasztó hangulat kiválóan jellemző a filmre. Viszont annyira nem lett korrekten kidolgozva a cselekmény, mint sok más spanyol thrillerben, számomra legalábbis. Újra meg kellett néznem a filmet, hogy talán minden a helyére kerüljön..., de még így is maradtak kérdések bennem. 
Ami a film előnye, hogy egyben az akkori spanyol társadalom tükörképe is a film, érezhető egyfajta feszültség a filmben, ami nem a thriller jellegéből fakad szerintem, hanem a Mocsárvidék-en élő emberek nyomasztó szegénységéből, nyomorúságából, nem véletlen, hogy szinte kivétel nélkül mindenki (fiatalok és idősebbek) és sokan elvágyódnának, elvágyódnak erről a nyomorúságos, nyomasztó, kietlen vidékről, ahol szinte semmi lehetőség nincs.


SPOILER:

A szerencsétlen fiatal lányok meggyilkolására az ad "kiváló" lehetőséget", hogy annyira gyűlölnek sokan ezen a kietlen, kilátástalan területen élni, ahol szórakozási, munkalehetőség is mondhatni alig van, hogy az elvágyódást használják ki azok, akik "tőrbe csalják" szerencsétlen fiatal lányokat, munkalehetőséget kínálva számukra.
A két zsaru karaktere  egészen más, az egyiküknek talán sötét dolgok vannak a múltjában (bár ez lehet, csak koholmány), valószínű, hogy súlyos beteg, sok nem lehet számára már hátra, hirtelen személyiség, a másik egy nyugodtabb, higadtabb típus, akinek felesége éppen gyermeket vár, a film végére éppen meg is születik a baba, mint egy új élet reménye. A másik zsaru életére még a jósnő is halált jósol, megfigyelhető, hogy gyógyszert szed, rosszul lesz, sajnos nem lehet sok neki már az életéből, a két zsaru szöges ellentéte egymásnak. Ezen  kívül a mocsárvidéken szinte minden lakosnak van valamilyen kis "titka", mindenki úgy próbál érvényesülni, ahogy tud. 

Úgy látszik a spanyolok "tudnak valamit", hogyan lehet jó thrillert készíteni. Nagyon jó a látványvilága a filmnek, a zene is együtt van a filmmel, a szereplő színészek hitelesen, átéléssel játszanak, főleg a két nővér alakítása kiváló, az apát az a Luis Tosar játssza, ki az "Amíg alszol" c. filmben a főhőst játszotta, és bár itt kis mellékszerep az övé, mégis fontos a szerepe, karakteres arca, egyénisége ebbe a filmbe is nagyon jól illett. A film hangulata nagyon hat a nézőre (rám legalábbis hatott), végig baljós, vészjósló, már a film elejétől előre vetíti a szomorú események bekövetkeztét, tragédiáét. A film szerintem egyszerre lélektani dráma, és thriller (néhol már a horror felé is hajlik, vérmennyiség az van rendesen...). Már eleve a kiindulópontja a filmnek "ígéretes", magában hordozza a problémát, az agorafóbiás, magányos idősebb nővér ellentmondásos személyisége. Nálam ez a film bekerült a kedvencek közé, az Árvaház, a Júlia szemei, az Érzéketlen, Amíg alszol, A holttest c. filmekhez hasonlóan kiváló film.  

Valahogy többet vártam volna a filmtől. Nem horror, nem is igazán thriller, inkább olyan misztikus-dráma-szerű film. Ami leginkább értékelhető a filmben az az egész filmen végigvonuló baljós hangulat. Vannak utalások valamilyen megszállás-szerű dologra. A film befejezésével viszont több cselekmény részletnek nem nagyon lesz igazán értelme. Elisabeth Sue játéka nekem tetszett, hiteles volt, viszont nem igazán várható el tőle, hogy ő "vigye el a hátán" a filmet, bár mondhatni ezt tette. Az végig sejthető, hogy valahogy a főhősnő nem igazán találja magát az anyaszerepben, és talán ez okozza a gondokat. Ettől függetlenül a film lezárása mégis valahogy összecsapottnak, hirtelennek tűnt. Egyszer megnézhető film, de nekem nem tűnt túl kidolgozottnak, olyan összecsapottnak tűnik.

SPOILER: 

A főhősnő legalább szülés utáni depresszióban szenvedett, a film végére pedig azt lehet mondani, hogy végképp eluralkodik rajta a pszichózis, szerintem az egész film e köré épült, csak túl sokat akart egyszerre, és a megvalósítás kicsit hiányos lett.

 

Nem mondanám rossz filmnek, de különösebben nagyon jónak sem. Olyan teljesen átlagos krimi, semmi különösebben extra dolgot nem ad a film. Igaz, én valahogy (lehet, túl sok krimit, thrillert láttam már...) már a film elején tippeltem, hogy ki a "hunyó", a bűnös, de ettől függetlenül egy átlagos estére, átlagos krimiként teljesen rendben van a film. Különösebb elvárása ne legyen a nézőnek a filmmel szemben, de egyszeri megnézésre teljesen korrekt film. 

Szívszorító (és torokszorító) hatású film. 
"Judit123" hozzászólásának hatására néztem meg a filmet, és szintén végigbőgtem a film jó utolsó részét. Nekem is megdöbbentő az, hogy Németországban milyen törvényi szabályozás van az abortuszra. Nem nagyon ismerek német filmeket- színészeket, de a főszereplők nagy átéléssel játszottak, teljesen átadták azt a fájdalmat, ami elöntheti a szülőket, ha kiderül, hogy súlyosan beteg babát várnak.
A szülők döntése szerintem - bárhogyan döntenek - tiszteletre méltó, és pálcát törni ilyen esetekben mások felett szerintem nem helyes, a döntés lehetőségét érdemes meghagyni a szülők számára, ezzel teljesen egyetértek. A film nagyon elgondolkoztató, ki hogyan döntene hasonló helyzetben, bár a legszerencsésebb az a pár, akit a sors megkímél attól, hogy beteg gyermeket várjon.

Megnéztem már korábban a filmet, a filmet megnézve meg "csak néztem ki a fejemből egy darabig"..., ütős volt, bizonyos értelemben, nem is annyira horror-kategóriában, inkább nem igazán tudtam hová tenni a filmet, sem a rendes műfaji meghatározását (igaz, ez legyen a legnagyobb bajom vele...), hanem inkább az volt az elgondolkoztató, hogy valójában mit is akar igazán mondani a film. Az, hogy elgondolkoztató film, az nem kérdés, viszont van egy elég erőteljes művészfilm jellege. Nem igazán mondhatni izgalmasnak a film egyáltalán - hagyományos értelemben -, néhol inkább a túl naturalista, undorító, gusztustalan kategóriába sorolnám. Igaz, vannak ennél a filmnél sokkal nehezebb filmek cselekményben és látványban is. Lehet, persze sok-sok mindent belelátni a filmbe: a főszereplő lány személyiségének megváltozása jelképezi a nőiessége megélését, a kezdődő nőiessége kibontakozását, bekerülve a felsőoktatásba sokkal komolyabb elvárásoknak kell megfelelnie, és, hogy elveszti korábbi "gyermeki", kislányos önmagát. 
A vér megjelenése a "szexualitása megélését jelképezi"..., de ezek nagyon átvitt értelmű, elvont következtetések.
Egy dolog biztos, hogy a főhős, bekerülve az Egyetemre sokkal keményebb élethelyzetekkel találja magát szembe, mint, amiben addig élt, a szülők védték, óvták, és bekerülve az Egyetemre szembesül a felsősök eléggé "embertelen" beavatási szertartásával. És ez minimum sokkolja..., és valami "megpattan" benne... gondolnánk. Eléggé elvont film, nyomasztó, és nagyon-nagyon el kell gondolkozni rajta, mert nagyon egyszerű lenne "rávágni", hogy ez a film a fiatalok egyetemi-főiskolai stb. életének "tükörképe", és, hogy milyen embertelenek is tudnak lenni egymással..., megalázva a náluk "alacsonyabb" évfolyamosokat, de a megalázás, kegyetlenkedés nem csak a felsőoktatásban résztvevők "tulajdonsága", hanem sajnos sokszor emberi tulajdonság. 


SPOILER:

Viszont a film végső lezárása olyan szempontból logikátlan, hogy már sejtjük, van még gond, nem csak a főhőssel. Az egész család szinte "terhelt" bizonyos szempontból. Szóval borul az a logika, hogy csak a főhősünkkel lett gond, mivel szegényke annyira érzékeny... stb., ilyen értelemben engem meglepett a film vége.  Ami logikát próbáltam a filmben keresni, az teljesen semmivé lett a film végére. Nem is tudom, persze, kell-e ebben a filmben logikát keresni. 

Még régebben TV-ben véletlenül kattintottam rá a filmre, csak sajnos a film elejéből egy jórészt nem láttam, így csak kikövetkeztettem utána dolgokat a cselekményből. Köszönöm a feltöltést, hogy meg tudtam végig nézni a filmet. 
Nagyon meghatott a film, szomorú ilyen történetet látni, és sajnos - a szerelmi szál motívumtól eltekintve -, a film alaptörténete sajnos igaz történet. Borzasztó, hogy a törökök ezt tették az örményekkel, arról nem beszélve, hogy még mai napig sem nagyon akarják elismerni, amit őseik tettek. A török nacionalizmus működött rendesen, a kezdetek hasonlóak más népirtás folyamataihoz, a férfiakat összegyűjtik, az értelmiséget begyűjtik, a férfiakat, (kortól függetlenül) legyilkolják. A nőket és gyerekeket ugyan nem, de gyakorlatilag a gyilkossággal egyenértékű, hogy összegyűjtik őket, és szinte étlen, szomjan meneteltetik őket kilométereken keresztül, ki a sivatagba, a szárazságba, ami mérhetetlenül sok szenvedést, fájdalmat, és rengeteg esetben halált jelent számukra.
Antonia Arslan regényíró ősei "emlékeiből" merítve írta meg regényét, melyből ez a film készült, számomra szívfájdító film, méltó emléket állítva az örmény népirtásnak, ami szinte még mindig alig ismert.


SPOILER: 

A filmben a "gonosz" szereplőktől eltekintve felbukkannak, nemes, jólelkű, nem elállatiasodott szereplők, még török szereplő is, jelezve, hogy az ember nem mindig válik gonosszá, van más kiút is, még a legborzasztóbb körülmények között sem válik mindenki brutális gyilkológéppé, az emberiesség még a legembertelebb körülmények között is felbukkan. 

Nagyon köszönöm!
 

Még régebben láttam ezt a filmet (egy ismerősöm hívta fel rá a figyelmet), nem is nagyon tudom, mit lehetne írni róla..., azon kívül, hogy a maga nemében valóban egy "beteg" film, viszont a legbetegebb, ha az ember belegondol, hogy ilyen történetek valahol a nagyon-nagyon "sznob" körökben valóan megtörténhettek/megtörténhetnek.  Szóval beteg a kannibalizmus alapötlete, hátborzongató, de valahol sajnos elgondolkoztató is. A spanyolok megint "alkottak" egy elég ütős filmet ebben a témában. Ami nekem tetszett, az a zene, főleg a bevezető zenei motívum, annyira megteremtette a hangulatát a filmnek. A szereplők talán nem annyira kidolgozott karakterek (de lehet, ezt csak így látom), mint némelyik más spanyol thrillerben/horrorban, de azért nem mondanám rossznak az alakításokat. Ahol kell, ott kellően vérfagyasztó a film, ahhoz, hogy borzongjon a néző.


SPOILER: 

A film befejezése nagyon korrekt, az ilyen beteg, aberrált sznob emberek mondhatnám, meg is érdemlik, ha ez a sorsot kapják, amit a főszereplő tett velük. A beteg, aberráltak likvidálása talán megállítja az ilyen "ötleteket"..., igaz, lehet, majd máshol megint felbukkannak ilyen beteg sznob "körök", akik pénzért mindent kipróbálnak.

Szia Icetomb!
A Júlia szemei szerintem is fantasztikusan jól sikerült film, Belén Rueda színésznő remekel benne, csakúgy, mint más filmekben is.
Egyéb spanyol filmek: Az árvaház (Belén Rueda játszik benne), A holttest (szintén Belén Rueda az egyik főszereplő), Hetedik, Amíg alszol, Ördöggerinc, A Faun labirintusa, Mindenevők (Omnívoros), Érzéketlen. 

Nem könnyen emészthető film, nagyon elgondolkoztató, sokáig foglalkoztatja a nézőt. Van egy sajátos atmoszférája a filmnek, a rendezés szerintem nagyon klassz -, Ridley Scott lánya, Jordan Scott szerintem kiválóan bemutatkozott ezzel a filmmel rendezőként. Az egész filmnek van valamilyen művészfilm-jellege, kicsit megfoghatatlan az egész..., ugyanakkor nagyon is megfogható dolgokról szól a film: az emberi vágyakozásról (arra, amit még nem ismerünk), a vágyról úgy általában, az ismeretlenre vágyakozásról, az emberi féltékenységről, és az emberi "gyarlóságról". Önnös érdekekről, miközben meg nem látjuk meg a másik ember vágyait. Beteges vágyakozásról, be nem teljesült vágyakról. Eva Green-t most láttam először filmben, karizmatikus színésznő, María Valverde színésznőt az Ali and Nino filmben láttam még (szintén nagyon tetszett az alakítása), és úgy látom, hogy a La Carga (Teher) c. spanyol filmben is főszerepet játszik, sokszínű, jó színésznőnek tartom. Ebben a filmben is kiváló az alakítása.


SPOILER.

Jól sikerült film nagyon, olyan film, ami a film 90%-ában végig izgalmas, feszültségben, izgalomban tartja a nézőt. A történet nem az a túlbonyolított sztrori, de itt nem is ez a lényeg. Sodró lendületű film. Halle Berry fantasztikusan jól, átéléssel alakítja a gyermekéért aggódó anyát, akiből kitör az "anyatigris", és tűzön-vízen keresztül megy, hogy megpróbálja megmenteni kisfiát (az, hogy sikerül-e neki, kiderül a film végére...). Tetszett a film, szinte észre sem vettem, úgy elröpült a 94 perce a filmnek.